Kétvágányúsítás helyett áthelyezik a 150-es vonalat

Tavaly még gőzerővel irtották a növényzetet a 150-es vonal Soroksári út rendező és Soroksár állomás közti szakaszán. A tizenöt évvel ezelőtti felújításkor itt eleve kétvágányosra tervezték a vasutat, a második pályának megvan a helye, a műtárgyakat és a földmunkát mind megcsinálták. Egy éve ilyenkor elkezdtük elhinni, hogy a kelebiai vonal fejlesztésének részeként végre lefektetik a síneket.

Lehet, hogy a MÁV illetékesei is elhitték, de aztán a terveiket felülírta a főváros olimpiai pályázata. Az olimpiai létesítmények, stadionok, kiszolgálóépületek jelentős részét a Kis-Duna és a Soroksári út, illetve a Csepel-sziget nagyjából lakatlan északi csücskén építenék meg. A látványtervekbe csúnyán belerondít a vasút, de mondjuk a valóságban is érdekes lenne a balkáni teherforgalom felét átvezetni az olimpiai falun. Hivatalos megkeresésünkre egy éve azt válaszolták, hogy egyelőre semmi sem biztos, amíg nem születik döntés, nem csinálnak a vonalszakaszon bővítést.

A döntés időközben úgy néz ki, hogy megszületett. A tenderkiírás címe: „Budapest-Ferencváros–Kelebia vasútvonal fővárosi nyomvonalkorrekciója projekt döntéselőkészítő- és megvalósíthatósági tanulmányának, valamint komplex engedélyezési tervdokumentációjának elkészítése”. Azaz a 150-es vonalat valahol a Határ út környékén elkanyarintanák Ferencváros rendező-pályaudvar felé, a maradék, Soroksári úttal párhuzamos szakaszát pedig feladnák, sóval behintenék.

A tenderkiírás böngészése során szerencsére komoly, komplex gondolkodásra utaló jeleket is találunk: a terveknek illeszkedniük kell

• a Keleti–Ferencváros–Kelenföld vasút háromvágányúsítási terveihez
• a harmadik Duna-hídhoz
• a tervezett S-bahn fejlesztésekhez (Fradiváros és Danubius megállóhelyek)
• a Budapest–Belgrád vonal újjáépítési terveihez
• a a reptéri gyorsvasúti fejlesztésekhez

Ha ez mind tényleg megvalósulna a következő öt-hat évben a kiírásban is szereplő kitétellel: „a közpénzek hatékony felhasználását eredményezve”... „rántsátok már ki a kezeteket a biliből” – halljuk a kommentelőinket.

A tenderhez kapcsolt közbeszerzési dokumentáció harmincötödik oldalán kezdődnek az érdekességek, addig inkább a jogászoknak szóló információkat látunk. A nyertesnek be kell mutatnia a jelenlegi állapotokat, a vasút és a többi közösségi közlekedési ágak kapcsolatát, a bennük rejlő potenciált. Be kell mutatni a teherforgalom áramlását, a szolgáltatás színvonalát. Elemezni kell a társadalmi-gazdasági aspektusokat, mindezek fejlődési irányát, lehetőségeit, az átépítés hatásait. A dokumentum külön kiemeli annak fontosságát, hogy Ferencváros rendezőben és a BILK-en nem állhat meg az élet az átépítéskor, ezek elérését biztosítani kell, illetve bizonyos funkciókat át lehet telepíteni. Rákos állomást ajánlja fel a kiírás, de ha elegyrendezésről van szó, Szolnok is nagyobb szerephez juthat.

A nyertes tervezőnek a csepeli iparvágány-hálózat elérését is garantálnia kell. Az államvasút érezhetően nem ragaszkodik Soroksári út rendezőhöz, a MÁV-tól akár Ferencvárosból is kiszolgálhatják a csepeli ipart. Ez nem is biztos, hogy rossz ötlet: jelenleg ha valaki nyugati irányból akar Csepelre menni (az esetek sokkal nagyobb részében ez történik), akkor egyszer Ferencvárosban irányt kell váltania, hogy utána három kilométerrel arrébb a villanymozdonyt dízelre cseréljék. Ez mind-mind fölöslegesen elpazarolt idő, és ne mondja senki, hogy a tehervonat nem siet sehova, amikor az egyre szűkülő humánerőforrás miatt a cégek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy az ácsorgásért fizessék az embereket. Tegyük hozzá: a Szabadkikötő és a néhai Csepel-gyártelepről kiágazó iparvágányokon túl a Metrans épülő konténerterminálja komoly forgalmat generál majd a viszonylaton.

De nemcsak a csepeli tehervonatok járhatnak jól azzal, hogy a 150-es néhány száz méterrel keletebbre települ. Ha kiépítik Ferencvárosban a megfelelő vágánykapcsolatokat, akkor irányváltás nélkül folytathatják a vonatok az útjukat akár kelet, akár nyugat felé. Márpedig Fradiban iszonyatosan sok hely van, komplett vágánycsoportok gazosodnak a forgalomból kizárva, itt az idő, hogy ezt a területet is rendezzék végre!

A műszaki leírás végén mintegy fun factként teszi hozzá a kiíró az alábbi sorokat: „a  tervező és a majdani kivitelező figyelmét fel kell hívni arra, hogy Ferencváros állomás területe rendkívül érzékeny. Vélhetően környezetében helyezkedhetett el az egykori Gubacs település, melynek régészeti feltárása a vasútépítés idején valószínűleg nem történhetett meg. A csomópont a II. világháború során a szövetségesek fontos célpontja volt, így bombázások sora érte, így lőszermentesítésére különös gondot kell fordítani.” Ha most a magyaros tempó alapján elkezdünk számolgatni, talán készülhetünk is pánikolni, hogy a hetente feltárt bombák és vázák, temetők miatt hányszoros áron és hányszoros időre fog megnyúlni ez a vállalkozás. Ha egyáltalán megvalósul.

* * *