Hol a legjobb vonatozni Európában? És hol a legkevésbé kellemes? – Második rész

A Telegraph utánajárt. Magyarország a középmezőny végén, Romániát látványosabbnak érezték.

Az európai utazók szeretnek vonattal utazni. Egy InterRail-utazás például olyan  rítus, ami az ember emlékezetében örökre megmarad. A Csalagúton átkelő Eurostar pedig az évezredfordulón születettek számára olyan, mint amilyenek a kikötőket elérő személyvonatok voltak az X-generációnak: kapu egy egész kontinenshez. Az általában hatalmas, gyakran palotaszerű európai vasútállomások történelemről és romantikáról mesélnek, és számos klasszikus film, regény és zenemű helyszínei.

A mai klímatudatos világban a vasút továbbra is a legzöldebb közlekedési alternatíva, ráadásul biztonságos is, mivel sokkal kevesebb stresszt okoz, mint az autóvezetés. Aki szereti figyelni a világot, annak egy vonatablak a legjobb lehetőség ehhez.

A Telegraph ezeket a szempontokat figyelembe véve állította sorrendbe a tizenöt legnagyobb (és szabad) európai ország vasútját, a legfontosabb hat tényezőt (vasútvonalak hossza az ország területéhez képest, éjszakai vonatok, szép állomások, pontosság/átlagos késések, jegyár, táj látványossága) külön-külön értékelve: nulla pontot a legrosszabb szolgáltatás, tíz pontot pedig a legjobb kapta.

Cikksorozatunk első részében a legrosszabb vasúti élménnyel szolgáló országokat soroltuk fel, jelen anyagunkban pedig a középmezőnyről számolunk be.

Kis hazánkról nem sokat ír a Telegraph: hét szomszédos ország veszi körül, így a nemzetközi vasúti összeköttetések száma is magas. Az ÖBB railjetjeivel, valamint Euronight-vonatokkal Bécsen és Münchenen át nappal és éjszaka is gyorsan el lehet jutni Nyugat-Európába, ezen felül Románia felé is számos járat érhető el. Éjszakai vonatok közlekednek Szlovákiába, Berlinbe, Salzburgba, Zürichbe és Stuttgartba.

A lap szerint Magyarországon a belföldi intercity-járatok és a mellékvonali vonatok száma magas. Habár az ország két vége közötti vonatozás a nap jó részét igénybe veheti, számos festői szépeségű tájon utazhat az ember, például a Balaton északi és déli partján. A budapesti Keleti pályaudvar igazán szép épület, a vasút úttörői, James Watt és George Stephenson szobrái díszítik.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 8 pont
• Éjszakai vonatok: 5 pont
• Szép állomások: 4 pont
• Pontosság/átlagos késések: 3 pont
• Jegyár: 6 pont
• Táj látványossága: 6 pont
• Összességében: 32 pont

Varsó 1975-ben átadott, funkcionalista központi pályaudvara David Bowie 1977-es, hidegháborús témájú, Low című albumának B oldalát juttathatja azok eszébe, akik ismerik az angol zenész munkásságát. Ezzel szemben a lengyel vidéki állomások a régi idők minőségével bírnak.

Habár a Telegraph szerint a városi végállomások között lassú gyorsvonatok közlekednek, nagysebességű vonalak nélkül – viszont Kelet-Közép-Európában a lengyelek fejlesztik leggyorsabban a nagysebességű vasúthálózatot.

A vonatozás Lengyelországban valahogy mégis megmutatja a nemzeti lelkületet is: a Fehéroroszországba és Oroszországba vezető, napjaink politikai konfliktusai miatt jelenleg leállított vasúti határátmenetek, a Gdańsk és Krakkó, valamint Oświęcim  (a korábbi Auschwitz) felé vezető vonalak „tele vannak történelemmel”, azok sötét napjaira is emlékeztetnek.

A brit napilap kutatása alapján Európában Litvániában a legdrágább vonattal közlekedni, viszont mivel a felmérés csak a legnagyobb országokat veszi figyelembe, így a második helyezett Lengyelország került fel a képzeletbeli dobogó tetejére. A lengyel nemzeti vasútvállalat, a PKP a magas villamosenergia-árakat, inflációt és kamatlábakat okolja ezért; az intercitykre a közelmúltban több mint tizenhét százalékos emelést jelentettek be.

A vonatok az ország szívében fekvő Varsóból minden irányba közlekednek, beleértve a Kołobrzeg és Krakkó, valamint Świnoujście és Przemyśl Glowny (és tovább Kijev) közötti, az országon átvágó éjszakai járatokat. A Varsó és München között nemrég elindított euronight-járat a lengyel fővárost Krakkóval, Salzburggal, Béccsel és Münchennel köti össze, sőt közvetlen kocsikat továbbít Prágába és Budapestre is. A nappali vonatok az ország számos városa között járnak. A PKP tavaly májusban indította el az ország első, panorámaablakos vonatát, ami Przemyśl és az ausztriai Graz között jár.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 7 pont
• Éjszakai vonatok: 6 pont
• Szép állomások: 5 pont
• Pontosság/átlagos késések: 9 pont
• Jegyár: 2 pont
• Táj látványossága: 4 pont
• Összességében: 33 pont

Londont jól kiszolgálják az intercity- és regionális vonalak, az ország többi része és a főváros között viszont a legjobb esetben is kielégitő az összeköttetés, másfelé viszont nem igazán megfelelő: Észak-Anglia egyes részei, a vidéki Skócia és a vidéki Észak-Írország kvázi vasúti sivatagok. Mivel London közelebb van Franciaországhoz, mint Bristolhoz, a fővárosban számtalan végállomás található, központi pályaudvar viszont egy sem, ezért a vonalak közötti átjárás nehézkes.

Országszerte minél messzebb kerül az ember a nagyvárosoktól, annál rosszabb a vasúti kínálat: egyes regionális szolgáltatók – elsősorban a Northern – szinte képtelenek megbízható és pontos szolgáltatást nyújtani. Turisztikai szempontból jó néhány festői útvonal létezik, különösen a Skót-felföldön, a Devon-parton és Wales-ben, a két létező éjszakai útvonal (Cornwallba és Skóciába) azonban csak a fővárosiak, valamint a cornwalliak és a skót felföldiek számára hatékony.

A vonatozás drága az Egyesült Királyságban, az EU által már nem szabályozott jegyárak átlagosan a norvégokéval és a lengyelekével esnek egybe. Az utolsó pillanatos foglalás a gazdagokon kívül másoknak elérhetetlen. Ráadásul a főváros és a kenti Ashford között futó nagysebességű vonal, a HS1 sem éppen az, amit a vasút őshazájának számító ország szívesen kitenne a kirakatba.

A szigetországban azonban nem annyira rosszak az összeköttetések, és nem is minden vonal lassú. A Warrington–London Euston vonatok egész nap óránként járnak, a menettartam 1 óra 47 perc, jelezve, hogy az országnak mégsem feltétlen van szüksége a HS1 északi folytatására, a HS2-re.

A királyságban számos festői állomás található, a vasút az ország számos pontját eléri, és óriási történelme van, ráadásul könnyen Európa legjobb vasúthálózata lehetne, ha megfelelően irányítanák, valamint kedvezőbb árképzési és foglalási rendszere lenne.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 8 pont
• Éjszakai vonatok: 2 pont
• Szép állomások: 6 pont
• Pontosság/átlagos késések: 8 pont
• Jegyár: 3 pont
• Táj látványossága: 3 pont
• Összességében: 34 pont

Bram Stoker Drakulája a Kárpátokon átívelő légies vonatozással kezdődik és zárul. Az országban való vonatozás a lassú, festői szépségű túrákhoz, a társasági élethez alkalmas, egy kis türelemmel és némi elemózsiával megfűszerezve.

A gördülőállományát mostanában modernizáló román nemzeti vasúttársaság, a CFR nem nyújt luxust vagy nagysebességű járatokat: gyakran megállló vonatokat és sok térségben hegyek között kanyargó pályákat kínál. Habár keleti szomszédunk területe az Egyesült Királyságéhoz hasonló, hozzávetőlegesen négyezer kilométerrel hosszabb a vasúthálózata, így ebből a szempontból második helyezett a felmérésben.

A főbb városokat számos éjszakai vonat kapcsolja össze. A Szerbia és Görögország felé vezető vonalakon jelenleg pályafelújítási munkálatok és üzemeltetési okok miatt nincs forgalom, Bukarestből viszont Temesváron át több nemzetközi vonat indul Budapestre, sőt egy éjszakai gyorsvonatpárral (346/347 Dacia) egészen Bécsig el lehet jutni.

Habár a közvetlen isztambuli vonatokat további intézkedésig eltörölték, Gornán és Dimitrovgradon keresztül el lehet jutni vasúton Törökországba. A jegyfoglalási oldalnak (cfrcalatori.ro) benne kellene lennie minden európai vasúti személyzet képzési anyagában: könnyen használható és az utazáshoz egyszerű térképet nyújt. Egyes vidéki állomások, mint például Szinaja, furcsák, a városi állomások pedig nagyszerűek, ahogy Kolozsváré is. A szovjet korszak építészete viszont mindenhol otthagyta a nyomát.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 9 pont
• Éjszakai vonatok: 7 pont
• Szép állomások: 5 pont
• Pontosság/átlagos késések: 2 pont
• Jegyár: 4 pont
• Táj látványossága: 8 pont
• Összességében: 35 pont

Az „olasz csizma” hosszú és vékony, számos nagyobb városi központtal, amik egymástól megfelelő távolságra találhatók, így az ország ideális a vonatozáshoz. A nyugati part közelében futó észak–déli nagysebességű vonalon, többek között Velence, Milánó, Nápoly, Bolzano és Genova között, a gyors, gyakori és pontos eljutást az olaszosan látványos formavilágú, akár háromszáz kilométer/órás tempóra is képes Frecciarossa motorvonatok garantálják. A keleti parton emelt sebességű pálya vezet. Kelet–nyugati irányban lassabban lehet átvágni a csizmán, ahogy annak orrába, majd onnan átkelni Szicíliába még mindig elég hosszadalmas: Milánóból Palermóba – római és/vagy nápolyi átszállással – körülbelül tizenöt órába telik eljutni, a kompok a Messinai-szorosnál emelik át a vonatokat.

Az északi szomszéd országok felé alapvetően jó összeköttetések vannak, egy tavalyi földcsuszamlás miatt viszont egy időre lezárták a Párizst és Lyont Milánóval összekapcsoló TGV-vonalat, Zürich felé pedig a Gotthárd-bázisalagúton végzett munkálatok okoznak kapacitáscsökkenést. A tervek szerint 2026 végétől már Németországba is eljutnak majd a Frecciarossák, bár a jelenlegi München–Verona–Bologna vonatok öt és fél órás menetideje pont azért kellemes, mert nem söpör át túl gyorsan Felső-Bajorország, Tirol és Alto Adige tartományokon. Münchenből Rómába és La Speziába, Stuttgartból Velencébe, Bécsből pedig mindhárom olasz városba el lehet jutni az éjszakai Nightjet-vonatokkal. Milánóé Európa egyik legnagyobb, palotaszerű vasúti pályaudvara, ezen felül számos más impozáns állomás található országszerte.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 7 pont
• Éjszakai vonatok: 7 pont
• Szép állomások: 6 pont
• Pontosság/átlagos késések: 7 pont
• Jegyár: 3 pont
• Táj látványossága: 6 pont
• Összességében: 36 pont

Azt, hogy melyik országokban a legjobb vonattal utazni a Telegraph szerint, cikksorozatunk következő részéből tudhatják meg.

(Nyitóképünk illusztráció)