Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45
Ten-T_EU

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050. 

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló új rendeletet. A jogalkotási aktus folyamatának keretében az elkövetkező hetekben a Tanács és az Európai Parlament elnöke írja alá a dokumentumot, mielőtt azt az Európai Unió hivatalos közlönyében közzéteszik. A módosított rendelet húsz nappal a közzétételt követően lép hatályba.

A TEN-T fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló felülvizsgált rendelet célja egy olyan megbízható, zökkenőmentes és jó minőségű közlekedési hálózat kiépítése, ami fenntartható összeköttetést hoz létre Európa-szerte – fizikai (út)megszakítások, szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok nélkül. Az új törvény három ütemben írja elő a hálózat kiépítését: 2030-ig a törzshálózat, 2040-ig a kiterjesztett törzshálózat, 2050-ig a teljes hálózat valósul meg. Az új, 2040-es közbenső határidőt azért jelölték ki, hogy előmozdítsák a nagyszabású, főleg a határon átnyúló projektek, például a hiányzó vasúti összeköttetések befejezését. Például 2040-re el kell készülnie portugál–spanyol együttműködésben a Porto és Vigo, valamint Budapest és Bukarest között az új nagy sebességű vasúti (NSV) összeköttetéseknek. Egy másik példa: másfél évtized múlva az utasok két és fél óra leforgása alatt juthatnak el vonattal Koppenhágából Hamburgba (és fordítva) a mai négy és fél óra helyett.

Annak érdekében, hogy az infrastruktúra tervezése lefedje a valós működési igényeket, és ne térjen el a gyakorlattól, a vasutak, utak és víziutak integrálásával az új szabályozás egyesíti a hálózat egyes folyosóit a teherszállítás vasúti korridoraival az úgynevezett „európai közlekedési folyosókban”. Ezek a folyosók stratégiai jelentőségűek a fenntartható, multimodális áru- és személyszállítás fejlesztése szempontjából Európában.

Fontos motívum, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió hatásait figyelembe véve, illetve a főbb szomszédos országokkal való jobb összeköttetés megteremtése érdekében az új rendelet a TEN-T négy európai közlekedési folyosóját kiterjeszti Ukrajnára és Moldovára, miközben lefaragja  a határokon átnyúló kapcsolatok Oroszországgal és Fehéroroszországgal.

Egy sor célt is meghatároz a rendelet, ezek közül kiemelhetjük a következőket:

  • A vasúti infrastruktúrának lehetővé kell tennie mind a törzshálózaton, mind a kiterjesztett törzshálózaton, hogy a személyvonatok 2040-től 160 kilométer/óra, vagy annál nagyobb sebességgel közlekedhessenek.
  • A korábbi szabályzatban meghatározott műszaki követelmények megmaradnak: a vasúthálózatnak lehetővé kell tennie 740 méter hosszú és a 22,5 tonna megengedett legnagyobb tengelyterhelésű vonatok közlekedését.
  • A vasútvonalakat a P400-as űrszelvény szabványhoz kell igazítani (a P400 hivatkozás határozza meg a zsebeskocsira rakodott félpótkocsikra vonatkozó mérési szabvány, miszerint ez esetben a maximális magasság négy méterben van korlátozva).
  • Az ERTMS-t (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) a teljes TEN-T vasúti hálózaton be kell vezetni, fokozatosan felváltva az egyes országok jelző- és biztonsági rendszereit.
  • Az üzemeltetési paraméterek bevezetése az infrastruktúra-menedzsmentben. Például egy vonat átlagos várakozási ideje a határon nem haladhatja meg a tizenöt percet, és a nemzetközi vonatok kilencven százalékának félóránál kisebb késéssel kell megérkeznie a célállomására.   
  • A belvízi hajózáshoz az alaphálózatban a folyók, csatornák, tavak, belvízi kikötők és bekötőutak hajózható csatornamélysége legalább két és fél méter, a nem nyitható hidak alatti minimális magassága pedig legalább 5,25 méter kell legyen.
  • Az évi 12 millió utast meghaladó forgalmú repülőtereket be kell kapcsolni a távolsági vasúthálózatba.
  • A tengeri kikötőkben ki kell építeni az alternatív üzemanyagok kezeléséhez szükséges infrastruktúrát.
  • Az alap- és a kiterjesztett alaphálózaton a közúti közlekedésben 2030-tól hatvan kilométerenként pihenőhelyet, 2040-től legalább 150 kilométerenként biztonságos parkolóhelyet, háromszáz kilométerenként pedig tengelysúlymérő állomást kell kialakítani.
  • Az intermodális terminálok számát és befogadóképességét a várható forgalomnövekedéshez kell igazítan.

A rendelet megerősíti a TEN-T hálózat több mint négyszáz fő városának csomóponti szerepét. Csomóponti feltételek:

  • Megfelelő infrastruktúra az alternatív üzemanyagok feltöltéséhez vagy tankolásához.
  • 2025 végére a városi csomópontoknak képesnek kell lenniük bizonyos városi mobilitási jellemzők összegyűjtésére és elemzésére, ideértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, a torlódásokat, a baleseteket, a közlekedési módok megosztását, a mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a városi levegő- és zajszennyezést.
  • Ugyancsak 2025 végére minden városi csomópontnak fenntartható városi mobilitási tervet (SUMP) kell kidolgoznia, amiben a település teljes területére kiterjedően figyelembe veszik az áru- és személyszállítási mobilitás szempontjait, sajátosságait. Ennek alapján dolgozzák ki a városi közlekedési rendszer teljesítményére vonatkozó célokat.
  • Az egyes közlekedési módok fenntartható, megszakítás nélküli és biztonságos összekapcsolása.
  • Digitális mobilitási rendszerek fejlesztése.
  • Városi csomópontonként legalább egy multimodális árufuvarozási terminál létesítése 2040 végéig.

Az egyes, hazánkat is érintő TEN-T korridorok alaposabban is szemügyre vehetők az Európai Tanács honlapján:

A II., a transzeurópai közlekedési hálózat csomópontjainak jegyzékét tartalmazó melléklet 36. oldalán lehet górcső alá venni a magyarországi csomópontokat (terminálok, kikötők, repülőterek, és így tovább).

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Repülésbiztonság Légiközlekedés

Tragédia Dél-Koreában: százhetvenkilenc áldozata lehet a Jeju Air bangkoki járatának – nem nyíltak ki a futóművek, betonfalba csapódott, kigyulladt a gép

MTI/iho   ·   2024.12.29. 08:20

Leszállás közben letért a kifutópályáról és falnak ütközött vasárnap egy száznyolcvanegy embert szállító repülőgép a Dél-Korea délnyugati részén fekvő Muan repülőterén. Két kivétellel valószínűleg mindenki életét vesztette a balesetben.