Dohányzóasztal készült az Ég Királynőjéből

A bútorrestaurátorok és a loftart jeles képviselői repülőgép-alkatrészekből, berendezési tárgyakból kreálnak lakás- és irodakiegészítőket, a légiközlekedés híveinek legnagyobb megelégedésére. Különleges alkotások, egyedi származástörténet, borsos ár.

Ha még nem is iparági méretekben, de komoly vállalkozások alakultak arra, hogy a félreállított, leselejtezett repülőgépek alkatrészei, berendezései nyerjenek új értelmet. Az erre szakosodott cégek elsősorban a világ legismertebb madara, az Ég Királynője, a lejárt díszű Boeing 747-esek egyes elemeit hasznosítják kreatív ötletek mentén újra. Az egyéb célokra már nem igen használható „részek” lakberendezési tárgyakká, dekoratív műalkotásokká válnak, és íróasztalként, székként, falióraként, tükörként reinkarnálódnak.

A vég kezdetéről már értekeztük: a Jumbók kálváriája valamikor akkor kezdődött, amikor a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vonatkozó rendelkezései nyomán az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) a múlt század nyolcvanas éveinek derekán 120 percben határozta meg az Extended-range Twin-Engine Operations Performance Standards (ETOPS) szabványt. Azaz: kéthajtóműves repülőgéppel egy hajtómű leállása esetén legfeljebb 120 percen belül el kell jutni egy alternatív repülőtérre. (Az ETOPS ma már 370 perc is lehet – ahogy az ETOPS minősítések emelkedése jelzi a repülőgépek biztonságának és hatékonyságának magasabb szintjét.)

Korábban, 1976-ban az Airbus A300 volt az első kétmotoros szélestörzsű repülőgép, ami a kilencven perces ICAO-szabály szerint repült át az Atlanti-óceán északi részén. Kilenc évvel később, 1985. február 1-jén, már a 120 perces regula szellemében a Trans World Airlines kétmotoros Boeing 767-200-asa jutott el Bostonból Párizsba, egy füst alatt az is igazolva, hogy nem kell okvetlenül négyhajtóműveseket üzemeltetni a jövedelmező transzatlanti útvonalakon. Hiszen nem mellesleg a 767-es 3,2 tonnával kevesebb üzemanyagot égetett el óránként, mint egy Lockheed L-1011 TriStar ugyanazon az útvonalon (a három hajtóműves El-ten-eleven volt a 747-es és a McDonnell Douglas DC-10 után a harmadik, kereskedelmi forgalmat ellátó szélestörzsű utasszállító repülőgép). Három évvel később, 1988-ban az FAA 180 percre hosszabbította meg az ETOPS-t: a Boeing 777-es tekinthető az első, a 180 perces minősítést megszerző repülőgépnek.

A jumbo jetek gyártása több mint fél évszázad elteltével, 2022. december 6-án ért véget, amikor elkészült az Atlas Air N863GT oldalszámú Boeing 747-8F (freighter) teherszállító repülőgépe. Az utolsó szöget a típus koporsójába a globális Covid-19 világjárvány „verte be”, a korlátozások miatt a légiközlekedés hanyatlott, a légitársaságok egymás után állították félre  négyhajtóműveseiket. Így jutottunk el odáig, hogy napjainkra már csak a következő társaságok szállítanak utast 747-essel: Air China, Korean Air, Lufthansa, Asiana Airlines és Saudia...

A kivont madarakat az alkatrészek újrahasznosítására, pótalkatrészként történő felhasználásra szakosodott cégek vették utógondozásba. Ezen a ponton léptek a képbe az iparművészek és bútorkészítők, hogy megvásárolják a bontásra ítélt repülőgép egyes részeit, például ablakokat, üléseket és italkihordó-kocsikat, hogy azokat átértelmezzék, és értékesítsék. Amennyiben ilyesmire vágyunk, a legjobb hely a bevásárlásra a seattle-i Boeing kegytárgyüzlet, vagy az everetti Future of Flight Aviation Center. Persze, csak nagyon kevesünknek van lehetősége ezekre a helyekre eljutni, viszont a boeingstore.com oldalon is jópofa cuccok vásárolhatók.

De: még ennél is egyedibb cikkeket kínál a gloucesteri székhelyű Aerotiques (már a neve is erotikus...). Itt van mindjárt, a British Airways G-BYGC lajstromjelű egykori 747-esének ablakába illesztett BOAC (a British légitársasági előélete) falióra. A 24 karátos aranylogóval ellátott, tekintélyes méretű, cirka  hetvenötször negyven centis időmérő szerkezetért 595 fontért (a jelenlegi középárfolyamon egy font 450 forintot kóstál) lehet hozzájutni Akadnak más méretű és kivitelű faliórák is – ami közös bennük, mindegyik a G-BYGC-ből származik. A gépet 1999. január 17-én adták át a British Airways-nek. Húsz évvel később, 2019 januárjában British Overseas Aircraft Corporation (BOAC) festést kapott (nyitóképünkön) a légitársaság működésének százéves évfordulója alkalmából. Utolsó útjára 2020. április 4-én emelkedett a levegőbe: San Franciscóból (SFO) repült London Heathrow-ra (LHR).

A Berkshire székhelyű Jet Set Lounge Boeing 747 háromablakos íróasztalt ajánl kifinomult ízlésű vevőinek. A 3890 fontba kerülő bútort svájci iparművészek tervezték, Angliában valósították meg, és hatszemélyes étkezőasztalként is használható. Edzett üveglap védi a Boeing 747-es fényesre csiszolt törzsrészét, az asztalt tartó lábak a Qatar Airways egyik Airbus A330-asából származó Recaro ülések újrahasznosított elemei.

Érdemes az ablakórában és dohányzóasztalban utazó Plane Industires oldalán is körülnézni.

(Nyitóképünkön: a British Airways az írásunkban is megemlített BOAC-festésű Boeing 747-ese. Fotó: British Airways)