EU: nagyon lassú reptéri forgalomnövekedés
Európa beteg, ami pontosan lemérhető a repülőterek forgalmán, ez derül ki az Airport Council International Europe jelentéséből. Az ACI Europe kimutatásai szerint csak júniusban nőtt igazán számottevően a forgalom, ami elsősorban a foci-Eb-nek volt köszönhető, az első hat hónap így csúszott 2,3 százalékos pluszba, ugyanakkor a januárig eltelt öt hónapban a forgalom növekedési üteme nagyon gyenge volt.
Örvendetes, hogy a teherforgalom összességében 3,4 százalékkal emelkedett, viszont a repülőtéri gépmozgások száma 1,6 százalékkal csökkent az első félévben.
Miközben az Európai Unió repülőterei mindössze 1,3 százalékos növekedést könyvelhettek el, addig az unión kívüli repterek forgalomnövekedési aránya a tavalyi hasonló időszakhoz képest több mint 9 százalék volt.
Az ACI Europe igazgatója, Olivier Jankovec mindezt egyértelműen az európai gazdaság gyengeségével magyarázta.
A tíz és 25, illetve 25 millió feletti évi utasforgalommal rendelkező központi repterek nagyobb számokat mutatnak, 2,8 és 2,9 százalékos növekedést. Az 5-10 milliós légikikötők már csak 2,4 százalékot tudtak pluszban összehozni, az ennél kisebbek pedig csak 1,8 százalékot.
A legsikeresebb nagy repülőtér Isztambul Atatürk légikikötője volt, ahol az első félévben a forgalom egynegyedével emelkedett, míg az első fél év Frankfurtnak 5,4, Barcelonának 5,2, London Gatwicknek 4,1 és Párizs CDG-nek 2,3 százaléknyi forgalomnövekedést hozott.
Az 5-10 milliós évi forgalmú repterek között feltűnően nagy volt az emelkedés Bukarestben, ahol 49 százalékkal nőtt a forgalom, ugyancsak erős volt – nyilván a foci-Eb miatt – Kijev és Varsó első félévi teljesítménye.
A kisforgalmú repterek közül az aradi mutatja a legfeltűnőbb ugrást, 242 százalékot, de ehhez azt kell tudni, hogy tavaly az első félévben még olyannyira minimális volt a forgalma ennek a légikikötőnek, hogy a temesvári reptér egyszerűen ki akarta terjeszteni Aradra a hatáskörét. Azóta főképp a Wizz Air milánói járatai jelentik a növekedést.
