Fejlesszük a városi tömegközlekedést!

Erre hívta fel a figyelmet Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) által szervezett X. Európai Közlekedési Kongresszuson. Magyarország előnyei közt említette a Budapesten kívül három vidéki nagyvárosban is meglévő kötöttpályás hálózatot; a hátrányok közt sorolta az egységes jegyrendszer hiányát valamint a járműpark heterogén összetételét és annak magas átlagéletkorát. Példaként hozzátette, hogy a helyi közforgalomban közlekedő mintegy háromezer autóbusz, amelyek átlagéletkora tizenöt, Budapesten tizennyolc év. Völner hangsúlyozta, hogy a személyszállítási törvény kiemelten kezeli a közösségi közlekedés hosszú távon kiszámítható finanszírozásának megteremtését. Ennek következtében a szolgáltatókkal kötendő közszolgáltatási szerződések tíz évre szólnak majd.

Az államtitkár szerint 2013. július 1-jétől elektronikus díjrendszert vezetnek be. A tehergépkocsik a megtett távolsággal arányosan fizetnek majd útdíjat az autópályákon, autóutakon, valamint egyes külterületi főútszakaszokon.

Az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkárának, Schváb Zoltánnak elmondása szerint az Új Széchenyi Tervben 50 milliárd forintot szántak a közlekedésbiztonságra. Ebből 38 milliárd forint felhasználását már lekötötték. Megkezdődött a Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozása. 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re több mint felét vasútra vagy hajókra szeretnék terelni.

A repülésbiztonságról a nemzetközi élvonalba tartozó HungaroControl vezérigazgatója, Szepessy Kornél tartott előadást. Szerinte a repülés biztonsága mellett a zajterhelés csökkentése is különösen fontos szerepet játszik. Ennek érdekében technikai fejlesztéseket hajtanak végre, ami növelheti a repülőterek lakosság általi elfogadottságát, hiszen a légikikötők jelentik a vezérigazgató szerint a gazdasági fejlődés motorját.