Heteken belül dönthetnek a Közlekedési Múzeumról
Egyelőre szétszórva várakozik a Közlekedési Múzeum hatalmas értékű közgyűjteménye. Az anyag egy része raktárakban van, a 424-es a Magyar Vasúttörténeti Parkban, a vasútikerékpár-kiállítás az Öntödei Múzeumban. Három éve döntött úgy a kormány, hogy a Liget Budapest Projekt keretében az épületet rekonstruálják, és visszaépítik az eredeti, 1896-os keltezésű pavilont. A tervek akkor arról szóltak, hogy a történeti épület rekonstrukciója mellett egy, a múzeum alatti bővítéssel duplájára növelik a kiállítóteret, hogy az addigiaknál jóval több közlekedési eszközt bemutathassanak. A fejlesztések mikéntjét nem üdvözölte egyöntetűen sem a szakma, sem a civilek. A föld alatti kiállítótér ötlete problémákat vetett fel, hiszen a hatalmas méretű és súlyú közlekedési eszközök mozgatását, áthelyezését, cserélését nehezítette volna az elhelyezés. A föld feletti rekonstrukciónak is akadtak kritikusai. Bardóczi Sándor tájépítész szerint például – ahogyan azt a Építészfórumon vitairatában kifejtette – sem építészeti, sem kultúrtörténeti értelemben nincs értelme a nulláról korhűen újraépíteni egy XIX. századi épületet, amelyet ráadásul ideiglenesen emeltek, és műemlékileg sem védett.
Bardóczinak abban igaza volt, hogy a Közlekedési Múzeum eklektikus pavilonját valóban ideiglenesen emelték a millenniumi kiállítás idejére. A korabeli ligetvédők tiltakoztak is a park területének elnyelése miatt, ám a városvezetők a tervek és ígéretek ellenére sem bontatták le az építményt, ami 1899-től az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként működött tovább. Az akkor 3100 négyzetméteres térben (ami később 4500-ra emelkedett) a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. 1944-ben két bombatalálat érte a pavilont, s csak 1967-re hozták rendbe az épületet, a kor szellemi keretének megfelelően leegyszerűsítve. Valóban nem kapott műemléki védettséget sem akkor, sem később a megcsonkított ház, ami nyomaiban sem emlékeztetett az eredeti, Pfaff Ferenc átlal tervezett eklektikus, historizáló épületre.
Az intézmény 115 évig működött a területen, hozzátesszük: az ország egyik leglátogatottabb múzeumaként. 2015-ben a terek szerint három évre bezárt, és megkezdték a járművek elszállítását a területről. Elvitték a legendás 424-es gőzmozdonyt, majd műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, és elszállították az Antonov An-2-est, amit még 2004 tavaszán helyeztek el a városligeti épület tetején. A műtárgy egyébként a „100 éves a magyar motoros repülés” című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba, és azóta sem egyértelmű, hol található.
Megkezdődött a bontás, a múzeum eltűnt a helyéről, amikor Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa idén májusban bejelentette, a kormány felülvizsgálta a fejlesztést, és az intézmény mégsem a tervezett helyre, hanem egészen máshova költözik; keresik a legalkalmasabb helyet. A rekonstruált történeti épület tervét nem vetették el, oda egy, a magyar innováció történetét, a világhírű magyar műszaki találmányokat és feltalálókat bemutató interaktív kiállítást terveznek. A 24.hu akkor úgy értesült, hogy kormányzati szinten egy ideje fontolgatták, hogy mégsem építenék meg a tervezett négy szintet a föld alatt, a föld feletti részben pedig szűkösen fért volna el a múzeum. Inkább elköltöztetik. Az sem elképelhetetlen, hogy Baánék hallgattak az őket ért kritikákra, felülbírálták a korábbi határozatot. Ezért nyilatkozta a miniszteri biztos, hogy a vasúti járművek, autóbuszok, villamosok teljes körű bemutatására az így keletkezett kilencezer négyzetméter is szűkös lett volna.
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum igazgatója mindenesetre üdvözölte a döntést, mint ahogy Facebook-posztjában írta: „Szerintem jó döntés született, és nagyon örülök, hogy mód nyílt a projekt felülvizsgálatára, a kormány, Baán László miniszteri biztos és a Városliget Zrt. maximális konstruktivitással és nyitottsággal támogatták a múzeum szakmai szempontjait, a kiállítótér bővítésére, a korábbi koncepció felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat.” A múzeum arculatot frissített, új színek, logók és honlap született, és új tervek is szóba kerültek. Ezek szerint ha meglesz a központi épület, majd leginkább azok a járművek kerülnek oda, amelyek „mozgásképtelenek”. Azok, amelyek még alkalmasak utas szállításra, a BKV nosztalgiajárat-flottát gyarapítják majd. Az űrhajózási gyűjteményt Farkas Bertalan szülőfalujában, Gyulaházán tekintheti meg a közönség. Az új helyre pedig a gyűjtemény javát viszik.
Nyáron még keresték a múzeum leendő helyét, de a kormányszintű nyilatkozatok is arra mutatnak, hogy egy barnamezős beruházás keretében valószínűleg egy korábban is közlekedési funkciót betöltő terület lesz a befutó. A legvalószínűbb a MÁV korábbi telephelye, az Északi Járműjavító dízelcsarnoka az Opera műhelyházává alakítandó Eiffel-csarnok szomszédságában. Egyik szemünk sír, a másik nevet: míg a Városligetből elkerült egy ikonikus intézmény, úgy tűnik, hogy a MÁV-ingatlanokról és a hozzájuk kötődő rozsda-stratégiákról, Budapest városfejlesztésének aranybányáiról, a használaton kívüli gyárépületek kulturális hasznosításáról még a 2000-es évek elején indított szakmai diskurzusok nem voltak hasztalanok.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!