Karácsony Gergely: A fejlesztések maradnak, csak a BKK-t szedik szét

Mint mondta: attól tart, kevésbé lesz hatékony az új rendszer, és sérül a közlekedésszervezésben az eddig tapasztalt rendszerszintű gondolkodás.

– Ha jól értem a „nem” szavazatának a lényege, hogy ami jó volt, azt nem kellene szétrombolni, és végre volt egy egységes közlekedési koncepció a fővárosban.

– Igen. A legfontosabb a jó tömegközlekedésben, hogy a különböző útfelújítások, tömegközlekedési tervezési folyamatok, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés szoros rendszerben álljon össze. Hiszen, amikor közlekedünk, akkor hol gyalogosok vagyunk, hol autósok, hol tömegközlekedők, hol kerékpárosok, és az az egység, ami egy átlag budapesti polgár számára teljesen triviális, az eddig nem jelent meg a tömegközlekedésben. Olyan szakmailag megalapozatlan fejlesztések indultak el, mint például a 4-es metró, amit ma már mindenki tudja, hogy egy rendkívül téves, és pont ez a rendszerszintű gondolkodás hiányában meghozott döntés. És éppen a politika hajszolta bele magát abba, hogy egy ilyen drága és nehezen megtérülő beruházásra fordítsa az erőforrásokat.

Joggal lehetett a BKK-t kritizálni, én sem gondolom, hogy minden tökéletes volt. Azt is megértem, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlását ilyen mértékben a főváros nem engedheti ki a kezéből. De lehetett volna ezen a rendszeren finomhangolni. De az elmúlt négy év tömegközlekedési fejlesztései magukért beszélnek. Lehet, hogy tőlem, ellenzéki politikustól meglepő, de én azt gondolom, hogy az elmúlt négy év tömegközlekedés szempontjából a legjobb négy év volt. Pont a rendszerszintű gondolkodás miatt mondom ezt. És ezt mutatják világosan a számok is. Például, hogy a jegybevétel úgy tudott növekedni, hogy közben a bérletek olcsóbbakká váltak. Nagyon felhasználóbarát gondolkodás jellemezte a fejlesztéseket: a tájékoztatás jobb minőségű lett, a Futár-program, amit én naponta használok a telefonomon, amikor el kell jutnom egyik pontról a másikra, akkor egyszerűen a rendszerből kinézem percre pontosan, hogyan tudok eljutni. Vagy a jegyautomaták, vagy a Bubi, ami nyilván kifutás előtt áll, de most is sokan használják, és nagyon fontos kezdeményezés. Én ezeket látom veszni hagyni egy olyan rendszerben, ami széttagolt. Ez a fajta gondolkodás, ami eddig jellemezte a működést, nem tudjuk hogyan fog megjelenni. És a BKK kapcsán még megjegyezném, hogy inkább további területeket kellett volna a BKK-nak megkapnia, és fontos lett volna, hogy a regionális, tehát a Budapest határain túlnyúló közlekedéspolitika is oda kapcsolódjon. Hiszen a budapesti tömegközlekedés legnagyobb hibája az nem a budapesti tömegközlekedésé, hanem az, hogy valójában a regionális, az agglomerációs közlekedés nincs összehangolva a budapestivel. És nincs is olyan intézmény, amelynek dolga lenne, hogy ezt a fajta integratív gondolkodást megvalósítsa.

– Ez az egységes koncepció most teljesen veszni látszik?

Én attól félek, hogy miután ez a rendszerszintű gondolkodás a struktúrában is leképeződött, most nem lesz olyan struktúra, ami ezt a fajta gondolkodást biztosítaná, garantálná. Azt gondolom, hogy ha az élet nem igazolja az aggodalmaimat, és a rendszer jól vagy még jobban fog működni, akkor majd megemelem a kalapomat. Most erős aggodalom van bennem azzal kapcsolatosan, hogy nem látom, hogy ki lesz az a szereplő, akinek az lesz a dolga, hogy ilyen egységben gondolkodjon.

– És mi van Zuglóval, amelynek ön polgármestere?

– A BKK által előkészített projektek jelentős része Zuglót közvetlenül érintik. A kisföldalatti felújítása és meghosszabbítása például.  Itt különböző útvonalakról beszélünk, de nyilván az egyetlen értelmes dolog az a Rákosrendező felé való átvezetés, ami szerintem egy áttörést jelentene a fejlesztések szempontjából. Ugyanis Rákosrendező egy óriási terület, ahol még fejlesztéseket lehetne végezni. Aztán itt van a gyorsvillamosnak az ügye, ami a 7-es buszt váltaná ki, és menne a XV. kerületi Újpalota felé. Itt egy óriási buszforgalom van, ami azért erős környezetterheléssel jár még akkor is, ha jobb minőségű buszok járnak arrafelé. És ott van a Gödöllői HÉV felújítása, és a 2-es metróval való összekötése, ami az egyetlen nagyon komoly lehetőség arra, hogy a Gödöllő felől bejövő agglomerációt kiváltsa. Ha Csömör környékén csinálunk egy P+R parkolót, akkor 25 perc alatt a belvárosban lehet az, aki abból az irányból jön autóval, és így már nagyon megéri otthagyni az autót a városon kívül. Ezek olyan fejlesztések, amelyek nekem nagyon fontosak, és ha általában megtörik az a dinamika, amit itt látunk a közösségi közlekedési fejlesztésében, akkor az Zugló szempontjából különösen nagy veszteség lenne.

– Mi lehet itt a koncepció mögött? Mivel indokolta Tarlós István a BKK szétdarabolását?

– Erre nem tudok válaszolni.

– Valamivel csak megindokolták az előterjesztést.

– Hivatalosan az előterjesztés indokaként a főpolgármester azt mondta el, hogy a tulajdonosi jogokat akarjuk fölötte gyakorolni, amiben van igazság. Az, hogy a BKK ennyire önálló entitásként működött, és se a főpolgármesternek, se a képviselőtestületnek nem volt beleszólása abba, ami ott történik, ez lehet, hogy túlzás volt. Most a főpolgármester által közvetlenebbül irányítható módon alakul ki az új struktúra. Megmondom őszintén én kicsit meg is lepődtem, hogy egyedüliként szavaztam az előterjesztés ellen. Nem valami személyes szimpátia ez, én tényleg azt gondolom, hogy a mostani rendszer jól vizsgázott, és azt ki kell mondani, hogy ha valami jól működik. Akkor hiteles az ellenzéki kritika, hogy ha azt, ami működik, azt nem fújoljuk le. Szerintem az, aki gyakran tömegközlekedik Budapesten – és lehet, hogy a fővárosi képviselők többsége nem használja a tömegközlekedést – az láthatta, hogy igenis ez nagyon jó. És azt is ki kell mondani, ez bizonyos szempontból egy politikai értékválasztás kérdése, hogy igenis egy bő másfél milliós nagyvárosban, ahol – mindenfajta dramatizálás nélkül – egyébként a levegőszennyezettség miatt emberek éveket veszítenek az életükből, egy ilyen városban a tömegközlekedést premizálni kell akár az autós közlekedés rovására. Én úgy is tudom értelmezni ezt a döntést, hogy az autósok fejével gondolkodó politikusok politikai döntés hoztak a tömegközlekedést preferáló szakmai elképzelésekkel szemben.

– Igen, az érdekek itt keményen ütköznek. Egyrészt Zugló érdekei, amelyeket önnek most képviselnie kell. Másrészt viszont van egy másik érek is: pár nappal ezelőtt a két legnagyobb BKV-s szakszervezet Tarlós István mellé állt, tehát itt van egy harmadik érdek is, a munkavállalói.

– Nyilván minden szereplő érdekelt volt abban, hogy az ő koncepcióját támogató szervezetek megszólaljanak. Én egyébként nem gondolom, hogy a Magyar Kerékpárosklub vagy a Levegő Munkacsoport kiállása ne egy elvszerű politikai kiállás lenne, mint ahogy azt sokan kétségbe vonták. És engem egy kicsit meglepett, hogy amíg az ellenzéki képviselők között is volt, aki egyfajta békemenetes akcióként értelmezte azt, ami történt. Hiszen volt egy levélküldő kampány, amire én is többszáz emailt kaptam, hogy a BKK mellett álljak ki, nyilván a szakszervezetek sem politikai megrendelésből, hanem a saját maguk által képviselt érdekek mentén álltak ki az új koncepció mellett. De azért azt látni kell: az, hogy van BKK és van BKV, arról szól, hogy van egy cég, amelyik megrendeli a szolgáltatásokat, és nem a farok csóválja a kutyát, hanem a budapesti polgárok érdekeit képviselő BKK megrendel bizonyos szolgáltatásokat. És ilyen szempontból a BKV monopolhelyzete megtörik. Én azzal is egyet tudok érteni, hogy a BKV munkavállalói szempontjából ez az új rendszer nem hozott érdemi javulást az ő helyzetükben, de azt gondolom, hogy a munkavállalói jogokat a régi rendszerben is lehetett volna jobban képviselni. Az meg szerintem a budapestieknek nem érdeke, hogy a BKV-nak monopolhelyzete legyen a közlekedési szolgáltatásokban.

– A minap a nol TV egy egész napját végigkísérte, és ott láttam, hogy ön járt Tarlós Istvánnál is. Onnan kijövet pedig elég röviden és tömören csak annyit mondott, hogy érdekes és tanulságos volt. Miről beszélgettek? Megállapodtak valamiben?

– Az inkább egy bemutatkozó beszélgetés volt. Igaz, ismertük egymást már korábbról is még az Országgyűlésből. Végig vettünk számos kérdést, a BKK is előkerült. Én jeleztem neki, hogy nem értek egyet ennek a szétszedésével, ő elmondta a maga érveit, később ugyanezt a vitát telefonon is lefolytattuk, majd a Fővárosi Közgyűlésben is. Annak azért örülök, hogy a főpolgármester úr a közgyűlésben megerősítette: az átszervezés nem befolyásolja a Zuglót érintő fejlesztéseket, mert a projektek menedzselése továbbra is a BKK-nál marad. Én remélem, hogy az új struktúrában tényleg folytatódnak ezek a már megkezdett projektek. Erre szóbeli ígéretet tett a főpolgármester, ami mégiscsak valami. Tisztában vagyok azzal, hogy – finoman fogalmazva – nemcsak a főváros szervezeti struktúrája határozza meg ezeknek a projekteknek a jövőjét, hanem sokkal inkább az, hogy lesz-e ezekre forrás. És itt nyilván van egy politikai alkufolyamat a kormányoldalon belül. De én eddig azt láttam, hogy a BKK faltörő kosként megy előre, tapossa ki az utat és a forrásokat ezeknek a fejlesztéseknek. És ha ehhez egy agilis vezető kellett, akkor úgy látszik, ezt is megkapta ez a rendszer. Én elsősorban nem a Vitézy Dávid, hanem a BKK védelmére keltem, és az érveim most már eléggé világosak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!