Kifut a Titanic

Kemsei Zoltán   ·   2012.04.11. 14:00
00

A technikai fejlődéssel természetesen együtt járt a versengés, ez az örök emberi tulajdonság is. Kinek a hajója nagyobb és gyorsabb, ki ér előbb, több utassal Európából Amerikába? 1819-ben a Savannah nevű gőzhajó volt az első, amely az új erőforrást használva huszonhét és fél nap alatt szelte át az óceánt. Nem volt megállás, egyre-másra alakultak a gőzhajótársaságok, 1837-ben a P&O Line, 1840-ben a legendás Cunard Line, a társaságok hajói elsősorban postát szállítottak, de egyre inkább utasszállításra is berendezték őket. A piac elnyerése és az örök versengési kedv hozta létre az Atlanti-óceán Kék szalagja versenyt, amelyet lapátkerekes gőzössel 196,6 óra (14,5 csomó átlagsebességgel, azaz 26,854 kilométer per órával) alatt szelte át a nagy vizet. A lapátkereket a hajócsavar, az egyszerű gőzgépet a gőzturbina szorította ki hamarosan.

A Titanic oldalnézeti...<br>(a képek forrása: Wikipedia)

...és metszeti képe

Az új hajtást először a stílszerűen Turbiniának nevezett hajóval próbálták ki 1894-ben, továbbfejlesztett változatát az 1907-ben vízre helyezett (1915-ben egy német torpedótalálat miatt elsüllyedt) Lusitanián használták először, a hajó 23,99 csomós (44,43 kilométer per óra) átlagsebességgel 115 óra 53 perc alatt szelte át az óceánt. A White Star Line társaság elhatározta, hogy visszahódítja a konkurens Cunardtól a rekordot, a vezetőség három óceánjáróra adott megrendelést a Harald & Wolff hajógyárnak, 1909-ben két testvérhajót (Titanic és Olympic) kezdtek építeni. A hajógerincet 1909. március 22-én fektették le. A hajószerkezet két függőleges vázból állt, a nagyobb biztonság érdekében dupla fenékrésszel épültek, a külsőt egyhüvelykes (2,54 centiméter) acéllemez borította. A fenéklemezeket összesen 270 tonnányi, hárommilliónál is több szegecs tartotta össze. A Titanic a korabeli propaganda szerint gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen volt: a dupla fenék mellett tizenhat vízzáró rekeszre osztották a hajótestet, ezeket automatikusan záródó ajtókkal lehetett elszigetelni egymástól. A majdnem kész hajótestet 1911. május 31-én bocsátották vízre.

A vízre bocsátás előtti pillanatok

Majdnem egy év volt tehát még hátra, hogy a gépet elhelyezzék, és a teljes felépítményi és belsőépítészeti munkákat elvégezzék. A 269 méter hosszú, 28 méter széles hajó árbocmagassága 56 méter, merülése 10,5 méter volt. Vízkiszorítása teljes terheléssel elérte a hatvanezer tonnát. A Titanicot két, egyenként tizenhatezer lóerős gőzgép és egy tizennyolcezer lóerős gőzturbina hajtotta, átlagos utazósebessége 23 csomó, azaz 34,6 kilométer per óra, maximális sebessége 24 csomó (44 kilométer per óra) volt. Három osztályon összesen 2435 utasnak volt hely. Közhely elmondani, de igaz: az első osztály fényűzése, luxusa szöges ellentétben állt a főleg kivándorlókkal benépesített harmadik osztállyal.

Az első osztály híres lépcsőháza

A Titanic 1912. április 10-én futott ki Southampton kikötőjéből, és a franciaországi Cherbourg, majd az ír Queenstown (ma Cobh) kikötőjének érintésével elindult végzetes útjára.

A prófécia

Tizennégy évvel a Titanic katasztrófája előtt jelent meg egy – a mai nyelven szólva – katasztrófaregény az angol Morgan Robertson tollából, A Titán-hajótörés címmel. A regényben szereplő óriás luxusgőzös neve Titán volt, korának leghatalmasabb óceánjárója, az emberi tudás és technika diadala. Southamptonból indult New Yorkba, a cél az Atlanti-óceánt leggyorsabban átszelő hajónak járó Kék szalag elhódítása volt. A hajó 45 000 tonna vízkiszorítású volt, és rekeszekre osztott hajóteste miatt elsüllyeszthetetlennek tartották, ezért csak a minimálisan előírt számú mentőcsónakkal szerelték fel. A regénybeli Titán egy áprilisi éjszakán a jobb oldalával jéghegynek ütközött, és elsüllyedt, 2500 utas halálát okozva.

Az egyik luxusétterem

Jóstehetség vagy realitásérzék? Ha valaki hiteles regényt akart írni, részletesen kutatott a témában, ezért tudhatta, mekkora az a nagyságú hajó, amit elvileg a gyárak meg tudnak építeni, tisztában volt az épp aktuális műszaki fejlesztésekkel. A Titán név és a Southampton–New York útvonal sem véletlen. Az előző századfordulón a mitológiai alakokról sűrűn neveztek el hajókat, és ha valaki a lehető leggyorsabban akar átérni az Újvilágba, az amúgy jéghegyveszélyes északi útvonalat választja.

Tornaterem, csak az első osztályú utasoknak

Kapcsolódó hírek