Megújulhat a rédicsi vonal?

Károly Szabolcs   ·   2020.01.03. 12:00
400px_23as_teher

Újabb nyugat-magyarországi vasútvonalat érhet el a modernizáció: a tervek szerint a közeljövőben megújulhat a zalai megyeszékhely Zalaegerszeget a szlovén határnál található, alig kilencszáz fős Rédiccsel összekötő 23-as számú vasútvonal. A Zala megyében található, nem villamosított, egyvágányú pálya felújításának megtervezésére már meg is jelent a tender a közbeszerzési értesítőben. A vonal fejlesztését nemzetgazdasági okból a kormány tette kiemelt üggyé még 2018 végén.

A kiírás szerint a rekonstrukciós tervezés negyvenöt kilométernyi nyílt vonali vasúti pályát, hat állomást (Zalaegerszeg, Bak, Gutorfölde, Csömödér-Páka, Lenti, Rédics) és nyolc megállóhelyet (Bocfölde, Sárhida, Baktüttös, Tófej, Rádiháza, Ortaháza, Iklódbördőce, Lentiszombathely) érint. Továbbá a tervezési feladat kivitelezéséhez engedélyezési-, tenderterveket és tenderdokumentációkat is el kell készíteni.

Lehet, hogy megújul a 48,7 kilométer hosszú rédicsi vonal? A kormány mindenesetre nemzetgazdasági ügyként kezeli (térkép forrása: Wikipedia)

A közbeszerzés győztesének a Megvalósíthatósági Tanulmány (MT) és a költség-haszon elemzés (CBA) felülvizsgálata során megalapozó elemzéseket kell elkészítenie legalább a következő tartalommal: helyzetelemzés, problémameghatározás, forgalmi modellezés, változatelemzés, környezeti elemzések, műszaki tartalom leírása, pénzügyi-gazdasági és költség-haszon elemzés. A környezetvédelmi háttéranyagok készítése során el kell készíteni a szükséges környezetvédelmi háttéranyagokat, vizsgálatok, meg kell szerezni a szükséges engedélyeket, nyilatkozatokat, jóváhagyásokat. Többek között a környezetvédelmi engedély alapján a Víz Keret irányelv szerinti vizsgálatról, illetve hatásról szóló nyilatkozat beszerzéséhez szükséges anyagok elkészítését, az éghajlatváltozás hatásának elemzését és a klímaváltozás kockázatkezelési tanulmány elkészítését. El kell készíteni az engedélyezési- és tenderterveket az összes vasúti és összes kapcsolódó egyéb szakági tervek vonatkozásában, mint például az útépítés, a műtárgyépítés, az építési fázisok, a környezetvédelmi munkarészek, a környezetrendezés, a közművek (víz, gáz, elektromosság), a vasúti távközlés és biztosítóberendezés, a geotechnika, a magasépítmények építése és bontása, a vasútépítés, az üzemeltetési lehatárolási tervek, a kisajátítási tervek, valamint a rendezési tervek.

A pályázatok értékelése során a vasúti közlekedési létesítmények tervezése során projektvezetőként, vagy vasúti pálya tervezésénél többlettapasztalatot szerző szakember megléte harminc-harminc százalékot ér, a vasúti biztosítóberendezések tervezésében és a vasúti távközlés tervezésében többlettapasztalattal bíró szakember pedig húsz-húszat. A jelentkezők február 6-áig adhatják be pályázatukat, a tervezést és az engedélyeket 710 napon belül kell megvalósítani.

A Zalaegerszegtől Rédicsen és a mai Szlovénia területén található Lendván át a Horvátországban fekvő Csáktornyáig (Čakovec) vezető vonalon 1890. október 12-én vette fel a forgalmat a Dunántúli Helyiérdekű Vasút (D. HÉV) az akkor 119 kilométer hosszú Ukk–Zalaszentiván–Zalaegerszeg (ez a mai a 25-ös vonalhoz tartozik)–Csáktornya vonal részeként. A vonal sorsát először az 1920-ban létrejött trianoni határ pecsételte meg: a határtól Csáktornyáig vezető szakasz az újonnan létrejövő Jugoszláviához (hivatalosan a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz) került. A második világháborút követően a Rédics és a jugoszláviai Alsólendva közötti szakaszon a pályát is felszedték.

A 23-as vonalon a Bzmot mellett néha még tehervonatok is közlekednek (fotó: Babiczky Ákos és Zanati Nóra)

A magyarországi szakaszon jelenleg a legnagyobb alkalmazható sebesség hatvan kilométer per óra huszonegy tonna tengelyterheléssel, a Lenti és Rédics közötti négy és fél kilométeren pedig csak negyvennel haladatnak a vonatok, a legnagyobb tengelynyomás tizennyolc tonna lehet. A személyszállítást az 1970-es és nyolcvanas években Csehszlovákiából beszerzett, 117-es (ex-Bzmot) sorozatú motorkocsikkal végzi a MÁV-Start. A vonalra kiadott egyetlen motorkocsi napi négy vonatpárt teljesít, ezzel a 23-as épp már nem „alibivonal”, de megfelelő szolgáltatásnak semmi esetre sem lehet nevezni. A Magyarországon elsőként 2013 áprilisában bevezetett feltételes megállást az akkor még a MÁV, később már a GYSEV által kiszolgált (és korszerűsített) 16-oson és 18-ason felül a rédicsire is kiterjesztették, így a 23-as nyolc megállóhelyénél is csak előre jelzett leszállási szándék esetén állnak meg a vonatok, máskülönben csak lassítanak, ha esetleg felszálló miatt kellene megállni.

A vonal turizmus szempontjából is jelentős potenciállal bírhatna. A bő hétezer lakosú Lenti városában gyógyfürdő található, ráadásul onnan indul a Lenti–Csömödér–Kistolmács keskeny nyomközű vasút is. A rédicsi állomástól ráadásul mindössze néhány száz méterre található a szlovén határ, de Horvátország is csak pár kilométer, ezért a vonal a nemzetközi határforgalomból is tudna profitálni. 2018-ban a környékbeliek kezdeményezték, hogy építsék újra a pályát Lendváig, hiszen Csáktornya és Lendva között 2017 decembere óta napi két pár nemzetközi személyvonat is közlekedik, így annak is lenne értelme, hogy a Bzmot Lendvára ugorjon át. Sőt, akár Csáktornyáig is, három országot összekapcsolva.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Személyvonat siklott ki Lengyeltótiban

MÁV/iho   ·   2024.06.18. 10:20

A Desiro három tengellyel lépett ki a sínekről. A Kaposvár–Fonyód vonalon és a Helikon interrégióknál jelentős késéssekkel kell számolni. Az eseményhez a dombóvári segélyvonat vonult ki.