Nagyot nőtt Magyarország tengeri forgalma

Habár tengerünk már rég nincs, anélkül is jelentős mennyiségű áru érkezett konténerekben hazánkba.

Közel húsz százalékkal nőtt a Magyarországra tengeri fuvarozással érkező konténeres áruforgalom 2021 első félévében az előző év azonos időszakához képest. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elemzése szerint a forgalom 64 százaléka import volt, az áruk főként Távol-Keletről, a dél-európai kikötőkön keresztül érkeztek Magyarországra, elsősorban nyersanyagként a feldolgozóiparba. A késztermékek ugyanakkor többnyire közúti fuvarozásban, kisebb részt vasúton hagyják el az országot.

Az MLSZKSZ gyűjtésében szereplő tengeri fuvarszervező hajóscégek lefedik a magyar konténeres piac több mint 95 százalékát, adataik jól mutatják a magyar gazdaság világpiaci változásokra adott reakcióját, az árufuvarozási teljesítményt, és jelzik az ország gazdasági trendjeit is.

A 2021 első félévében a tengeren keresztül érkező rakott konténerforgalom 168 ezer 145 TEU (húsz láb hosszú, szabványos konténer) volt, ami húsz százalékos növekedést jelent 2020 hasonló időszakához képest. Noha a tavalyi bázis a pandémia miatt alacsonyabb volt, az idei év első félévének forgalma elérte a járvány előtti évek szintjét. Mindeközben a tengeri áruszállítás problémái miatt – a többi között a konténerhiány, valamint a Szuezi-csatorna forgalmának márciusi, ideiglenes leállása – a tengeri szállítás díjai több mint ötszörösére nőttek és továbbra is nőnek. A díjak ráadásul akár egy adott hónapon belül is jelentős mértékben változhatnak.

A magyarországi tengeri konténeres forgalmának legnagyobb része, 64 százalék import, amely javarészt déli kikötőkön keresztül, vasútra vagy kamionokra rakva érkezik az országba. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is nagyon erős a hazai feldolgozóipari háttér, amely igényli a külföldi, főként távol-keleti nyersanyagot. 2020-ban a déli irányból érkező áruk volumene tizenegyszerese volt az északinak, 2021 első felében ez az arány hétszeres különbségre mérséklődött, köszönhetően az észak felől érkező importáruk 78 százalékos növekedésének.

A késztermékek többnyire közúti fuvarozásban és kisebb mértékben vasúton hagyják el az országot. Magyarországról a tengeri forgalomba távozó északi és déli irányú export nagyjából kiegyenlített, de jelentős változásokat mutat a korábbi évhez képest. Miközben a déli irányú magyar exportforgalom csak kis mértékben emelkedett, addig az északi irányú export markánsan, 66 százalékkal nőtt.

A tengeri szállítási problémák és a fuvardíjak drasztikus emelkedése miatt a korábban drágább interkontinentális vasúti fuvarozás iránt is megnőtt a kereslet, ennek a folyamatnak pedig középtávon Magyarország is nyertese lehet. Noha a növekvő kereslet miatt a vasúti díjak is jelentősen emelkedtek – például a Sanghaj–Budapest távon a negyven láb hosszú HQ konténerek vasúti fuvardíja a 2019 novemberi 3500 amerikai dollárról 2021 júliusára 15 ezer 500 dollárra nőtt –, mostanra a két fuvarozási mód díjai kiegyenlítődtek. Az interkontinentális vasúti fuvarozás iránti növekvő igény rámutatott arra, hogy az Ázsiából Európába érkező árukat kezelő lengyel és fehérorosz terminálok már nem képesek kiszolgálni a forgalmat. A malaszewiczei vasúti átrakó maximális kapacitásának határán működik, az Ázsiából érkező szerelvények esetében gyakoriak a hat–tíz napos várakozások és torlódások. Az Európa és Ázsia közötti vasúti forgalomban 2022-től jelentős enyhítést hozhat a Fényeslitkén épülő East-West Gate intermodális vasúti terminál, amely egyben Magyarországot is aktívan bekapcsolja a két kontinens közötti vasúti áruforgalomba.

Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára hangsúlyozta: „Mélyreható változások zajlanak a nemzetközi fuvarozási piacon, amelyek jelentős hatással vannak nemcsak a tengeri és vasúti, hanem elsősorban a távolsági közúti szállítmányozásra. Az MLSZKSZ célja, hogy segítse a magyar szállítmányozási piac szereplőit felkészülni a változásokra és a környezetbarát fuvarozási módokra való áttérésre. Csak ezáltal tudják megőrizni versenyképességüket és lesznek teljesíthetők a magyar és uniós klímacélok”.

Ennek részeként rendezi meg az MLSZKSZ október 14–15-én a Kelet-Európai Intermodális Konferenciát Budapesten, amelyen többek között a magyar logisztikai piac távol-keleti lehetőségeiről, a globális változásokra való felkészülésről, a környezetbarát szállítási módokról és az intermodális fuvarozás trendjeiről, megoldásairól is szó lesz.

(X)

(Nyitóképünk illusztráció)