Nagysebességű vasúthálózaton dolgoznak a bolgárok

A bolgár Large Infrastructure Projects (LIP) tervezővállalat elképzelései szerint Bukarestet és Szalonikit is a vasúthálózatba csatolnák.

A szófiai központú vállalat úgy véli, az Athént, Szalonikit, Szófiát és Bukarestet összekötő nagysebességű vasúti folyosó a légiközlekedéstől a vasút felé csábítja majd az utasokat, fejlesztve ezzel a három ország közötti kapcsolatokat, mivel jelenleg nem lehet vonattal utazni Rusze, Bukarest, Szaloniki és Athén felé.

Az Európai Unió közlekedési biztosa, Adina Vălean egy nemrégiben Várnában, Nikolai Denkov bolgár, Kiriákosz Micotákisz görög, és Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel tartott találkozója során arról beszélt: örülne, ha nagysebességű vasútvonal kötné össze Athént, Szófiát és Bukarestet.

Az LIP szerint a tervek két fő összeköttetésre építenek: az egyik Szófia és Szaloniki, a másik pedig Szófia és Várna között futna, leágazással Rusze és Bukarest felé. A pályákon a vonatok akár 350 kilométer per órás tempóval száguldhatnának, versenyképes alternatívát jelentve a légi és a közúti közlekedéssel szemben.

A Szófiát Szalonikivel összekötő, kétvágányú, új építésű vonal a bolgár fővárostól északnyugatra található Volujak állomásától futna déli irányban 192 kilométert a bolgár–görög határig, majd onnan újabb 78 kilométeren vezetne az Égei-tenger partján fekvő görög nagyvárosig. A görög részen 11,7 kilométernyi pálya közös lesz a Szaloniki–Kavála–Xánthi nagysebességű vonallal.

A 269,5 kilométer hosszú vonal 34 százaléka vezetne alagutakban – köztük az észak-görögországi Belasica-hegységbe tervezett egy kilométeres műtárgyban –, hidakon és viaduktokon. Bulgáriában három új állomást érintene (Szandanszki, Petrics és Jávornica), melyeket az ausztriai Tullnerfeld állomás kinézete alapján hoznának létre. Az LIP szerint a pontos görögországi útvonal és állomások meghatározásához még további találkozókra és pontosításokra van szükség az illetékes görög hatóságokkal.

A vonal a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatához tartozna: a VII-es számú Orient/East-Med korridor (RFC7) részét képezné. A nagysebességű pályának köszönhetően a két város közötti menettartam a jelenlegi közel hét óráról mindössze másfélre csökkenhet. A vonalon a tervek szerint személy- és teherszállítás egyaránt zajlana, lehetővé téve akár 750 méter hosszú, 116 TEU (vagyis ennyi húsz láb, azaz 6,1 méter hosszú konténer) kapacitású tehervonatok közlekedését, valamint P400-as rakszelvénynek megfelelő félpótkocsik vasúti szállítását is. A vonalat ezen felül ellátják majd GoA3-as szintű automatikus vonatüzemeltetési rendszerrel, később pedig az 5G-technológián alapuló FRMCS (Future Railway Mobile Communication System) szabványt engedélyező GoA4-es szinttel.

A bolgár főváros és Várna közötti nagysebességű vonal a szófiai központi pályaudvar és a fekete-tengeri kikötőváros közötti távot 135 kilométerrel, a jelenlegi bő hét és fél órás menetidőt pedig mindössze két órára rövidítené le. A Szófia–Rusze menetidő a mostani bő hat óráról másfél órára redukálódna. A meglévő és új sínpárok kombinációjából álló vonalon tehervonatok is közlekednének, ezzel az észak-bulgáriai vasúthálózat gerincét jelentené. A vonalból Veliko Tarnovónál kiágazó, Ruszén át Bukarestig vezető ágnak köszönhetően a jelenlegi 9 óra 45 perc helyett mindössze két óra alatt el lehetne jutni Szófiából a román fővárosba és vice versa.

A várnai vonalon regionális és teherforgalom is haladna, akár tizenhét tonna tengelyterhelésű szerelvényekkel. A pálya a várnai repülőteret, valamint a város külvárosában elterülő multimodális logisztikai központot is érintené. Ezen felül két lényeges központot is kiszolgálna: Pavlikeni északi részét egy, a fővonalból kiágazó új sínpárral, mely kapcsolatot teremt Gabrovo állomása és a nagysebességű pálya között, valamint az úgynevezett központi északi csomópontot, lehetővé téve ezzel nagysebességű vonatok közlekedését a Rusze–központi északi csomópont–Gorna Orjahovica–Veliko Tarnovo útvonalon.

A Szófia–Várna pálya egy, az 1687 méter magas Murgas-hegy alatti alagúttal vágna át a Balkán-hegységen, majd Mezdra kisvárosát érintve haladna északnyugati irányban, alapvető vasúti összeköttetést teremtve a főváros és az ország északnyugati része között.

A Rusze–Bukarest leágazáshoz egy új vasúti-közúti Duna-híd épülhet Rusze és a romániai Giurgiu között, továbbá egy új állomást is létrehoznának Giurgiu keleti részén. Giurgiutól a román fővárosig két nyomvonalverziót is megterveztek: az egyik a Bukaresttől hetven kilométerre fekvő Videlét érintené, a másik pedig a fővárostól 37 kilométerre található Comanán keresztül vezetne, vasúti összeköttetést kínálva a bukaresti Progresul állomáshoz, melynél a 4-es metró tervezett meghosszabbítását lehetne majd igénybe venni.

A Large Infrastructure Projects a szaloniki és a várnai vonalakhoz, valamint a bukaresti ághoz is elvégzett egy személyszállítási és árufuvarozási piackutatást, ezen felül az útvonalváltozatok, a sebességek és az útvonaltervezés részletes összehasonlításáról szóló tanulmányokat, beleértve a Giurgiu–Rusze Duna-hidat, valamint a vonatforgalomra, a menetrendekre és a gördülőállományra vonatkozó különböző tanulmányokat is elkészítette. A tervezővállalat találkozókat szervezett az illetékes bolgár minisztériumokkal és a helyi hatóságokkal, az illetékes görög hatóságoknak előadást tartottak, melyet a projektek végrehajtásával kapcsolatos további megbeszélések fognak követni. Az LIP szerint ezeket a beruházások köz- és magánegyüttműködésen (PPP) keresztül, a koncessziós szerződések aláírásától számítva várhatóan hat éven belül valósulhatnak meg – a Duna-híd három és fél év alatt.

A bulgáriai nagysebességű vasúthálózat fejlesztésének elképzelése az Európai Bizottság úgynevezett fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiáján alapul, melynek célja a nagysebességű vasúti forgalom megkétszerezése 2030-ra, valamint megháromszorozása 2050-re – számol be a Railway Pro.

(Nyitóképünkön egy, a német DB flottájába tartozó, nagysebességű ICE-motorvonat. Néhány évtized múlva már Bulgáriában is hasonló szerelvények közlekedhetnek? Kép forrása: Railway Gazette)