Nemzeti vasúti tervet hívnak életre a brazilok

A stratégiai lépés alátámasztja az ország elkötelezettségét a közlekedési rendszerének átalakítása iránt, előmozdítva a fenntartható fejlődést és áthidalva a vasút finanszírozásának hiányát.

Ambiciózus programot hív életre Brazília az úgynevezett nemzeti vasúti terv által; a vasúti közlekedés átalakító erejét katalizátorként akarják felhasználni ahhoz, hogy a vasút közlekedésben betöltött piaci részesedése a jelenlegi 17,7 százalékról körülbelül a duplájára, 34,6 százalékra növekedjen. A kezdeményezés túlmutat a puszta számszerűségen: a fenntartható gyakorlatok iránti határozott elkötelezettséget testesíti meg, és hatékony gabonaexport-folyosók létrehozásával igyekszik megerősíteni az élelmiszerellátás biztonságát.

Az újonnan létrehozott brazil vasúti titkárság azon stratégiája, hogy megduplázza a vasút használatának arányát, a magánbefektetések vonzását célzó szabályozási politikákon keresztül történő irányításon, a magas színvonalú projektek tárházán, valamint egy stratégiai pénzügyi terven alapul. Intézkedései összhangban állnak a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény (Párizsi Megállapodás) energiaátmeneti céljával, figyelembe véve a fenntartható infrastruktúra négy – társadalmi, gazdasági, intézményi és környezeti – dimenzióját.

A Nemzetközi Vasútegylet (UIC) azt írja, hogy a környezeti dimenziót érintően a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos globális sürgősség közepette Brazília felismerte a vasúti közlekedés hatékonyságát és minimális emisszióját. A vasút jelentősen felülmúlja az egyéb közlekedési módokat: Brazíliában az összes áru tizenhét százalékát szállítja tonnakilométer-alapon, miközben a karbonkibocsátásnak csak alig öt százalékáért felel.

Kvantitatív tanulmányokon keresztül értékelve az úgynevezett kelet-nyugati (vagy két óceán közötti) folyosó projekt a példája egy ilyen mélyreható változás jelentősének, mivel a megvalósuláskor a fenntarthatóság zászlóvivője lesz. A Világbank számításai szerint ez a vasúti folyosó ötven év alatt 65 millió tonna szén-dioxid-kibocsátását akadályozhatja meg azáltal, hogy az áruszállítás egy része nem a közutakat terheli, ez pedig óriási lépést jelenthet a kibocsátás csökkentése és a környezet védelme szempontjából.

A dél-amerikai ország ezen felül a vasúti beruházásokhoz igazítja költség-haszon elemzését, továbbá jelentősen bővíti a vasútra fókuszáló finanszírozást. A vasúti beruházások pénzügyi szakadékénak áthidalása továbbra is az egyik legjelentősebb kihívás. Felismerve, hogy a magánkezdeményezések önmagukban nem elegendőek, Brazília követni fogja azt a globális trendet, hogy az állami beruházásokat a magánszektor részvételének ösztönzésére irányítja, olyan mechanizmusokat hozva létre, mint az úgynevezett Életképességi Hiányalap (VGF). A szövetségi költségvetésben most először vezettek be konkrét kezdeményezéseket a vasúti projektek hiányalapon keresztül történő finanszírozására, ami kulcsfontosságú lépést jelent a vasútiinfrastruktúra-fejlesztés terén.

Ezen kezdeményezések időzítése különösen kedvező a befektetőknek, mivel Brazília „a világ bevásárlóközpontjaként” tekint magára. Az országnak a világ első globális ipari élelmiszerexportőreként a közelmúltban elért eredményei (2022-ben 64,7 millió tonna) felülmúlják az Egyesült Államokét, ez rámutat a vasútba történő befektetés bőséges lehetőségeire. Ezek a konvergáló tényezők alkalmat adnak az ország vasúti infrastruktúrájába való befektetéshez, garantálva a keresletet és a kedvező környezetet a vasúti ágazatban jártasak számára.

Brazília vasúti kötelezettségvállalásai nemcsak a közlekedésre, hanem a klímaváltozás mérséklésére is vonatkoznak, a fenntarthatósági elvek elfogadása és a pénzügyi szakadék áthidalása révén. Az állami és a magánforrások kombinációján keresztül a nemzeti vasúti terv megtestesíti Brazília megingathatatlan elkötelezettségét egy zöldebb és virágzóbb jövő előmozdítása iránt.

(Nyitóképünkön egy tehervonat halad Brazíliában. Kép forrása: uic.com)