Prága–Berlin két óra alatt – sci-fi, vagy valóság?

Évek óta beszélnek róla, de egyelőre semmi konkrét lépés nem realizálódott a Prága–Berlin nagysebességű vasút megépítése körül. Tervek, ötletek, rajzok, fórumok már vannak, de a kapavágás még mindig várat magára. A csehek szokásukhoz híven kivárnak, az időhúzás taktikáját alkalmazzák, mondván, hogy az Elba-völgyében húzódó vasútvonal szűk átjárónak számít, ahol szinte lehetetlen minőségi gyorsvasutat építeni. A németek azonban elég erőteljesen lobbiznak a nagysebességű vasút megépítése érdekében. A szászok számára már-már presztízskérdés a Berlin–Drezda–Prága nagysebességű vasútvonal.

A németeknek meg is van a tervük, miképp lehetne gyors vasúti kapcsolatot létesíteni a német és a cseh főváros között. Az északnyugat-csehországi határvidéken húzódó Érchegység (Krušné hory / Erzgebirge) gyomrában vezetne a nagysebességű, nemzetközi jelentőségű vasútvonal. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi Elba-völgyében húzódó vasútvonalat teljesen elkerülné az új nyomvonal. A harminchat kilométer hosszú vasútvonal nagy része – huszonöt kilométer az Érchegység alatt, azaz vasúti alagúton át vezetne Csehország és Németország között. Szászországban már azt is tudják, hogy pontosan merre vezetnék a nyomvonalat. A nagysebességű vasút a cseh Krupka város közelében merülhetne a hegyvonulatba, a német oldalon Bahretal kisváros közelében – légvonalban körülbelül nyolc kilométerre Pirnától bújna elő az Érchegységből. Innen aztán Drezda felé vezetnék a vonalat a régi nyomvonalon. Ha a terv valóban megvalósulna, akkor Prágából Drezdába akár egy óra alatt is el lehetne jutni vonattal, Berlin pedig csupán kétórányi utazásra lenne Prágától, ami a mai csaknem ötórás menetidőhöz képest lényeges csökkenést jelentene a két főváros között. Persze ezek távlati tervek, de a szászok száz százalékig biztosak abban, hogy ez lenne a legmegfelelőbb megoldás.

A németeket az új nyomvonalvezetésre leginkább az ösztönzi, hogy a jelenlegi vasúti pálya elavult, a sűrűn egymást követő konténervonatok túlterhelik a vonalat, amely már így is a kapacitásának a végén táncol. A jobbára turizmusból élő vasútvonal-menti települések zöme a nagy zaj miatt is állandóan panaszkodik, ami igaz is, hiszen a völgyben a pálya mellett a zajkibocsátás nem csökken 70 decibel alá. Sőt a pályától néhány száz méterre sem csökken túlságosan a zaj a földrajzi adottságok miatt (szűk, mély völgy). Bad Schandau fürdővárosban például egy konténervonat áthaladása alkalmával 65 decibel nagyságrendű zajkibocsátást mértek a szakemberek. És ez nem csupán naponta néhány alkalommal történik, hiszen a vasútvonalon óránként tizenöt vonat is elhalad, ennek a felét éppen a zajos tehervonatok alkotják. A teherszállítás intenzitását úgy a német, mint a cseh fél szeretné tovább növelni, amire a jelenlegi viszonyok mellett már csak éjjel lenne lehetőség, ezt azonban kategorikusan elutasítják a pálya mentén lévő települések.

A fontos nemzetközi vasútvonal átirányítása mellett még egy elég erős érv szól, ez pedig az egyre gyakoribb árvizek, amelyek szinte pillanatokon belül elvágják a fontos összeköttetést – nagy árvíz volt például 2002-ben, és tizenegy évvel később is, 2013 júniusában is, amikor víz alá került a vasútvonal.

Az új nyomvonalat ilyen veszélyek és hasonló problémák nem fenyegetnék, hiszen nagyrészt lakott területen kívül vezetne a pálya, több alagútban rejtőzne a vasút, emellett három nagyobb híd is megépülne. A vasúti járművek maximális sebessége 200 kilométer per órára van tervezve az új vasútvonalon, 12,5 ezrelékes szintkülönbség mellett, hogy a nehéz tehervonatok is a lehető leggyorsabban tudják megtenni a távot (eddig 120 kilométer per óráról beszélnek), és ne hátráltassák a személyforgalmat.

A Prága–Drezda–Berlin nagysebességű vasútvonal jövője egyelőre még nagyon kérdéses, jelenleg tervezési fázisában van, amely önmagában nem kevés pénz. Csak a megvalósíthatósági tanulmány 1,2 millió euróba kerülhet az első becslések szerint. A cseh és a német fél azonban már be is adta támogatási kérelmét az Európa Tanács felé. A harminchat kilométer hosszú új pályaszakaszból huszonhárom kilométer jut Németország, tizenhárom Csehország területére, az államközi megállapodások tehát elengedhetetlenek a pálya megépítéséhez. Szászországi képviselők a régió gazdasági felemelkedését is látják a dologban, ezért is tesznek erőfeszítéseket a projekt sikeres megvalósítása érdekében. Erre azonban még sokat kell várnunk, szakértői becslések szerint a Prágát Berlinnel összekötő nagysebességű vasút nem lesz kész hamarabb, mint 2050-ben, bár meglehet, hogy a német oldalban már valamivel előbb le lesznek fektetve a sínpárok.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!