Ritmusváltás előtt a magyar intermodális forgalom

Jönnek a konténerek, robbanás előtt a félpótkocsik vasúti fuvarozása. A folyamatok irányát és lehetőségeit a szakma októberben közösen vitatja meg az 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencián.

Új szakaszba lépett a magyar intermodális piac: a tengeri konténerforgalom ugrásszerűen nőtt, a félpótkocsik vasúti fuvarozása dinamikusan bővül, miközben az új EKR-szabályozás hosszú távú támogatási keretet nyújt a zöld átálláshoz.

A 2025 második negyedévére vonatkozó adatok szerint a magyar tengeri konténerforgalom rekordszintű, 114 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest. A növekedés mögött a gyárépítési beruházások, a nemzetközi e-kereskedelem bővülése, kismértékben a lakossági fogyasztás élénkülése, valamint az autóipari beszállítói körök bővülése áll. Az adatok azt mutatják, hogy a piac még a globális bizonytalanságok és a vasúti közlekedést érintő infrastrukturális nehézségek ellenére is képes erősödni.

A fejlődést ugyanakkor kihívások kísérik: a koperi és hamburgi kikötők zsúfoltsága, valamint a vasúti felújítások komoly késéseket okoznak, ami növeli a közúti szállítás nyomását. Mindez jól jelzi, mennyire fontos a vasúti infrastruktúra fejlesztése a konténeres intermodális szállítás fenntartható bővüléséhez.

A közútról vasútra terelt félpótkocsik száma 2024-ben elérte a 27 ezer 913-at, ami 21,3 százalékos bővülést jelentett 2023-hoz képest. A számok azt mutatják, hogy a fuvarozók egyre nyitottabbak a környezetbarát és költséghatékony megoldásokra. A vasút bevonása nemcsak a kibocsátás csökkentését, hanem a hosszú távú versenyképességet is erősíti.
A szakértők szerint a mostani növekedés még csak a kezdet: a piaci szereplők a támogatási lehetőségek stabilizálódásával és a hosszabb távú elszámolhatóság bevezetésével még nagyobb arányban fordulhatnak a vasút felé.

A július 31-én megjelent és augusztus elsejétől hatályos 18/2025. (VII. 31.) számú miniszteri rendelet új korszakot nyit az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Az új szabályozás lehetővé teszi az elavult járművek, például buszok, teherautók, mozdonyok energiahatékonyabb, zéró emissziós vagy alternatív hajtású eszközökre történő cseréjét, és immár az intermodális fuvarozás támogatásában is áttörést hoz.

Az eddig kizárólag a közúti félpótkocsik vasútra terelését támogató rendszer mostantól a konténerek és csereszekrények átterelt forgalmait is elszámolhatónak tekinti. Emellett a támogatási időszak egy évről hat évre hosszabbodott, ami hosszú távú tervezhetőséget garantál a fuvarozóknak és a logisztikai szolgáltatóknak.

Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára elmondta, a mostani rendelet megalkotása nemcsak egy technikai szabálycsomag, hanem egy közös siker, ami megmutatja, hogy ha a szakma és az állam valódi párbeszédet folytat, akkor kézzelfogható, hosszú távú eredmények születhetnek. Úgy véli, ez még csak a kezdet.

Az új EKR-szabályozás részleteiről és a gyakorlatban kínálkozó lehetőségekről első kézből kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők az 5. Kelet-Európai Intermodális Konferencián, amelyet október 9-én rendeznek a budapesti Marriott Hotelben. Az eseményen a döntéshozók, szabályalkotók és piaci szereplők közösen vitatják meg, milyen irányban fejlődhet tovább a magyar intermodális piac. A rendezvény nemcsak információs fórum lesz, hanem találkozási pont is: a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, tapasztalatot cserélhetnek, és új együttműködések alapjait rakhatják le a jövő fenntartható logisztikájáért.

A konténerek ugrásszerű növekedése, a félpótkocsik dinamikus bővülése és az EKR nyújtotta új lehetőségek egyértelművé teszik: a magyar intermodális szektor ritmusváltás előtt áll, ahol a szakma összefogása és a hosszú távú gondolkodás teremti meg a fenntartható jövő alapjait.

Írásunk az MLSZKSZ hivatalos közleménye alapján készült.

(Nyitóképünkön a GYSEV Cargo első koperi konténervonata a debreceni érkezést követően. Kép forrása: GYSEV Cargo / railmarket.com)