Strasbourgi autonóm kikötő: a vasút szállítson elsősorban!

iho/vasút   ·   2021.12.10. 15:00
strasbourg_kikoto

Franciaország második legnagyobb folyami kikötője komoly pénzeket fektet vasúti infrastruktúrájának fejlesztésébe és új stratégiát dolgoz ki a megnövekedett vasúti forgalom ellátásához.

A létesítmény a vasúti terminál bővítését tűzte ki célul annak érdekében, hogy kezelni tudja a vasúti áruszállítás 2030-ra várhatóan megduplázódó mértékét. Ezen felül ösztönözni kívánja a modális váltást, valamint karbonsemleges területté akar válni. A terminál megnagyobbítása 2023 és 2025 között megy majd végbe 1,7 millió eurós (bő 600 millió forintos) költséggel, melynek egy részét az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF), továbbá a francia kormány nemzeti vasúti helyreállítási tervén keresztül finanszírozzák.

A kikötő idén szeptemberben készített tanulmányt a terminál új létesítményeinek építéséről, mely arra a következtetésre jutott, hogy nincs értelme egy teljesen új terminál létrehozásának. Ennek az az oka, hogy a strasbourgi kikötő az elmúlt években már fejlesztette a vasúti infrastruktúráját a déli konténerterminál kibővítésével.

A kikötő által korábban, 2020-ban készített tanulmány azt mutatta ki, hogy a vasúti áruszállítás 2030-ra megkétszereződhet Strasbourgban, összhangban a francia állam azon tervével, melynek célja, hogy 2030-ra megduplázza a vasúti áruszállítás piaci részesedését. A kikötő jelenleg tizenhét legalább hetente közlekedő vasúti fuvart szolgál ki, az elmúlt időszakban a szolgáltatások száma ráadásul növekedett is. Például a Zeebrugge és Strasbourg közötti szolgáltatás július 2-ától már naponta elérhető, a rotterdami fuvar pedig hetente négyszer közlekedik. A tehervonatok számának emelkedése megerősíti a 2020-as tanulmány által előrejelzett forgalomnövekedést, ennek következtében a strasbourgi válik Elzász régió legforgalmasabb vasúti termináljává.

A folyamatosan növekvő mértékű áruforgalom kezelése érdekében a kikötő 2025-ig a következő bővítéseket lépi meg:

  • a terminál területét 4,2 hektárra növeli;
  • létrehoz két egyenként 750 méter hosszú vágányt, amiket a kikötő vasúthálózatán keresztül összekapcsol a Strasbourg–Kehl országhatár vasútvonallal;
  • megépít egy 140 méteres rakpartfalat;
  • telepít egy trimodális portáldarut;
  • áthelyezi a műszaki helyiségeket és átszervezi a meglévő terminált.

A strasbourgi kikötő alacsony kibocsátású zónává is akar válni, ehhez kulcsfontosságú a vasúti infrastruktúra bővítése. A kikötő hatósága meghozott néhány, elsősorban pénzügyi jellegű intézkedést a kikötőben zajló vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében; a létesítmény meg akarja győzni a fuvarozók vállalatokat, hogy ha lehetséges, a vasutat válasszák a szállítások utolsó kilométerein is, melyet hagyományosan teherautókkal végeznek. Ezért úgy döntöttek, hogy a vasúti árufuvarozás január elsejéig díjmentesen végezhető a kikötő vágányain. A kikötő ezen felül három évig nem számít fel vasúti díjat az Alsó-Rajna régió azon fuvarozóinak, akik először használják a kikötőt és a vasutat használják a szállításaik utolsó kilométerein is. Hangsúlyt helyeznek továbbá a kikötő területén a vasúti és uszályon történő szállítás közötti erősebb szinergiák ösztönzésére is. Ennek eredményeként minden szolgáltató, aki az egyik évben eléri a legalább száz teljesen rakott konténernyi forgalmat az uszályos és vasúti átrakodás során, a következő évben az uszályos és vasúti szolgáltatásért fizetendő kikötői díj száz százalékát kapja vissza – számol be a Rail Freight.

(Nyitókép forrása: multimedia.europarl.europa.eu)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Ellátási lánc Vasút Logisztika Szállítmányozás Nagyvasút

Tovább csökkent az áruszállítás teljesítménye az EU-s gazdasági nehézségek miatt: a kombinált fuvarozás növelte részesedését a szállításban idehaza, uniós szinten visszaesett

MLSZKSZ/iho   ·   2024.03.18. 17:05

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének összesítése szerint kevésbé érintette a válság az intermodális forgalmat, így a több szállítási módot kombináló fuvarozás növelte részesedését az összforgalomban.