Nem áll jól az európai vasúti áruszállítás szénája
Egy friss európai árufuvarozási jelentés alapján a közút uralja a szárazföldi szállítást, a vasúti és vízi fuvarozás együttes aránya pedig 4,1 százalékponttal esett vissza az elmúlt évtizedben.
A Union TLF által a napokban kiadott, főként az Eurostat és az Európai Bizottság 2024-es és 2025-ös adatain alapuló statisztikai jelentés szerint az európai vasúti árufuvarozás annak ellenére folyamatosan teret veszít a közútival szemben, hogy az Európai Unió már régóta azon dolgozik, hogy több árut tereljen át az alacsonyabb kibocsátású szállítási módokra. A Union TLF kiemeli, egyes vasúti adatok továbbra sem teljesek, különösen amiatt, mivel Belgium nem nyújtott be friss vasúti áruszállítási adatokat.
A beszámoló alapján a vasúti teherszállítás teljesítménye 2024-ben körülbelül 378 milliárd tonnakilométert ért el, ami visszaesés a három évvel korábbi 403 milliárdhoz képest. Németország viszonylag stabil maradt, de Horvátország is jobban teljesített, mint a teljes európai piac, a legtöbb ország vasúti áruszállítási volumene azonban gyengélkedik.
A síneken végzett teherfuvarozás nagy része mindössze néhány országra koncentrálódik az EU-ban. A mennyiség oroszlánrészét Németország tudhatja magáénak, a teljes tonnakilométer 33 százalékáért felel. Másodikként, jócskán lemaradva a lengyelek mutatkoznak, tizenöt százalékkal, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig a franciák fértek fel, nyolc százalékot produkálva. Olaszország és Svédország hat-hat százalékot ért el, az osztrákok ötöt, a csehek pedig mindössze négy százalékot tudhatnak maguknak a tortából.
A jelentés szélesebb körű modális megoszlási adatai alapján 2023-ban az EU belföldi áruszállításának túlnyomó részét, 78,1 százalékát a közút tette ki tonnakilométerben kifejezve, a vasút 16,9 százalékot ért el, a folyami szállítás pedig öt százalékos részesedést csikart ki magának.
A vasúti és a folyami fuvarozás együttes részesedése a 2014-es 26,1 százalékról 21,9 százalékra esett vissza 2023-ban. A Union TLF számításai szerint ez azt jelenti, hogy csaknem 97 milliárd tonnakilométernyi eredmény helyeződött át a közútra az elmúlt tíz év során – az uniós célkitűzésekkel szöges ellentétben.
A csökkenés különösen Közép- és Kelet-Európa azon részein volt látványos, ahol a vasút hagyományosan erősebb pozíciót töltött be. Habár Lettországban a belföldi szállítmányok 44 százalékát vasúton vitték 2023-ban, a vasúti és belvízi szállítás együttes teljesítménye 37 százalékponttal volt alacsonyabb, mint tíz évvel korábban. A litvánoknál a vasút 39 százalékot ért el, szintén csökkenő tendenciát mutatva.
Összehasonlításképpen, az EU-ban a közúti árufuvarozás majdnem 1,9 billió tonnakilométeres teljesítményt produkált 2024-ban, ami 18 százalékos javulás tíz év alatt – jóllehet, továbbra is a 2021-es rekord alatt maradt.
A jelentés a háromszáz kilométernél nagyobb távú konténeres közúti áruszállítást nevezi meg a modális váltás egyik legtisztább lehetőségeként. Jóllehet, ezek a fuvarok a közúti konténerforgalom mindössze 8,7 százalékát teszik ki, a megtett távolságok miatt azonban a konténeres közúti áruszállítás cirka 42 százalékáért felelnek, tonnakilométerben mérve.
A potenciál viszont országról országra jelentősen változik. Romániában a közúti konténerfuvarok több mint negyven százaléka háromszáz kilométernél többet tesz meg, Franciaországban csak körülbelül húsz százaléka, Svédországban és Hollandiában pedig még ennél is kevesebb szállítmány tesz meg ekkora távot. Az Union TLF szerint a vasút és a folyami hajózás viszont jelenleg nem biztos, hogy tud megfelelő plusz kapacitást nyújtani ezen mennyiséget átvételére. A jelentésben idézett, az Európai Bizottság által készített tanulmány több, termináloknál, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) főbb észak–déli folyosóin található szűk keresztmetszetet azonosított. A dokumentum szerint nagyobb árumennyiség átirányításához további átrakodási kapacitásra, új terminálokra és logisztikai csomópontokra, valamint a határokon átnyúló infrastruktúrába való összehangolt befektetésre lenne szükség.
Európában jelenleg kilenc kijelölt árufuvarozási folyosó vezet, amik célja a nemzetközi menetvonal-elosztás egyszerűsítése, továbbá a vasútvonalak, kikötők, folyami hajózási útvonalak és közúthálózatok közötti összeköttetések javítása; további fejlesztésük az uniós tagállamok közötti, összehangolt tervezéstől és építési munkálatoktól függ – számol be a Rail Market.
(Nyitóképünkön a 471 001-es és 193 220-as Vectronok haladnak Ferihegynél egy Törökországba tartó GYSEV Cargo-irányvonattal 2026. március 22-én. Fotó: Kalmár Gergő)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
