A vasúti és az intermodális fuvarozás lehet a pandémia nagy nyertese
Az MLSZKSZ szerint a trendváltás miatt jelentősen csökkenhet az út- és környezeti terhelés.
A világjárvány hatására trendváltás jöhet az árufuvarozásban: miközben a hazai közúti – főként a nemzetközi viszonylatú – fuvarozás 2020 első félévében látványos mértékben esett vissza, addig az árutonna-kilométert tekintve a vasúti fuvarozás 7,5 százalékkal növekedett 2020 első félévében. A tisztán vasúti fuvarozás mellett megnőtt az igény az intermodális árufuvarozás iránt is, amivel jelentősen csökkenhet az utak környezeti terhelése – egyetlen vasúti szerelvény 35 kamiontól mentesíti a közúti forgalmat –, ez a fuvarozási mód egyben megoldást jelenthet a közúti fuvarozásban egyre súlyosbodó gépkocsivezető-hiányára is. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége új munkacsoportot hozott létre, hogy segítse a logisztikai vállalkozások felkészülését az európai szintű fuvarozási trendváltásra.
Elsősorban a koronavírus-járvány következményeképpen 2020 első félévében 23,8 százalékkal – csökkent a magyar vállalkozások összárufuvarozási teljesítménye az előző év hasonló időszakához képest. A KSH adatait fuvarozási alágazatok szerint vizsgálva ugyanakkor kiderül, hogy az egyes fuvarozási módokat eltérően érintette a járvány, és olyan trend bontakozott ki, amely akár hosszú távú változást indíthat el az árufuvarozásban. A pandémia minden eddiginél látványosabban világított rá a közúti fuvarozás magas humánerő forrás igénye miatti kitettségére és zavarérzékenységére, mindeközben nőtt az igény az alternatív fuvarozási módok, így elsősorban a vasúti-, vízi- és az intermodális fuvarozás iránt Magyarországon és Európában egyaránt.
A fuvarozási módok közül a meghatározó súlyú közúti árufuvarozás teljesítménye esett vissza a leginkább 2020 első félévében, döntően a nemzetközi forgalom teljesítményváltozása miatt (ez utóbbi egyben a teljes árufuvarozási teljesítmény csökkenésének is a legfontosabb tényezője volt). A közúti árufuvarozás nemzetközi árutonna-kilométer teljesítménye 33,3 százalékkal, volumene 28,1 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos belföldi fuvarozási távolság 157 kilométerre csökkent, az üresen megtett utak aránya a fuvarpiaci többletkapacitás okozta nagyobb verseny következtében 24 százalékra emelkedett.
Jelentősen romlott tehát a közúti fuvarozói alágazat versenyképessége. A nemzetközi – és részben a hazai – közúti árufuvarozást ugyanakkor nemcsak a járványhatások sújtják, hanem egyes külhoni piaci szereplők áron aluli fuvarvállalása, a nyugat-európai országok megváltozott szabályozási környezete, valamint a Mobilitási Csomag indukálta adminisztrációs és költségterhek is komoly kihívások elé állítják. Az egyébként is sofőrhiánnyal küszködő közúti fuvarozói ágazatban a pandémia miatt a nemzetközi fuvarozásban bevethető gépkocsivezetők száma folyamatosan csökken – egyre kevesebb gépkocsivezető vállal nemzetközi fuvarokat. A gépkocsivezető-hiány ráadásul a jövőben sem fog mérséklődni, mert nincs megfelelő számú utánpótlás, mindez kinyitja az ajtót az alternatív fuvarozási módok felé.
A vasúti árufuvarozás iránt jelentősen megnőtt az igény, megjelentek, illetve erősödtek a régi és az új forgalmak egyaránt, főként a lakossági ellátás területéről, az élelmiszer- és a gabonaiparból. Az autóipari leállások ellenére is csak 1,4 százalékkal csökkent a vasúton nemzetközi viszonylatban fuvarozott áruk mennyisége 2020 első félévében, ugyanakkor 7,5 százalékkal nőtt a vasút árutonna-kilométerben mért teljesítménye. A teljesítmény növekedése elsősorban annak tudható be, hogy az átlagos fuvarozási távolság 27 kilométerrel, 222 kilométerre emelkedett.
A Duna magyarországi kiszámíthatatlan vízállása miatt tovább esett a vízi árufuvarozás teljesítménye, miközben a Duna magyar szakaszát kivéve nőtt az igény a vízi fuvarozás iránt a Duna teljes hosszábban (az Al-Duna szakasz még a 2019-es teljesítményét is felülmúlta ugyanebben az időszakban). 2020 I. félévében, a belvízi árufuvarozás árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 15,3 százalékkal, volumene 7,2 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához viszonyítva.
A légi utasforgalom az egy évvel korábbi szint 3 százalékára zuhant. Egyedül a cargo-szállítmányok érkeznek változatlan intenzitással: 2020. január–augusztus hónapokban összesen 84 ezer 510 tonna légi teherárut kezeltek, ami mindössze 3,3 százalékkal kevesebb 2019 azonos időszakához képest.
A 2020 első félévében az interkontinentális konténer forgalom (rakott) 156 ezer TEU volt. Az adatok alapján a konténeres forgalomban nagy az import aránya, minthogy a külföldi nyersanyagra jelentős igény van. A késztermékek ugyanakkor többnyire közúton és kisebb mértékben vasúton hagyják el az országot. Feltűnően sok az üres konténer, mintegy 80 ezer TEU, amelyek többségét átmozgatják más európai iparközpontokba, ahol megrakják és így kerülnek vissza újra a tengeri körforgásba. Egy kisebb hányaduk üresen megy vissza Távol-Keletre.
A tavaszi járványidőszakban jelentősen megnőtt az igény az intermodális fuvarozás iránt – új árutípusok jelentek meg ebben a fuvarozási módban. Az autóipari- és a távol-keleti leállások miatt felszabaduló kombi árufuvarozási kapacitásokat átállították a hirtelen megnőtt lakossági és az élelmiszeripari fuvarozási igények kiszolgálására. Jellemzően a daruzható félpótkocsikat, a negyvenöt lábas konténereket, sőt még a nemdaruzható félpótkocsikat is vonatra rakták. A 2020 első félévének adatai alapján a teljes magyar intermodális forgalom a pandémia ellenére szerényen, két százalékkal növekedett 2019 hasonló időszakához képest.
Az intermodális fuvarozási mód nagy előnye, hogy egyetlen mozdony akár harmincöt félpótkocsit, vagy negyvenöt lábas konténert képes elvinni, ezzel harmincöt kamionnak megfelelő közúti fuvarkapacitást vált ki, csökkentve az utak zsúfoltságát és a környezeti terhelést. Az intermodális fuvarozással 24 óra alatt akár 1200 kilométert tehet meg az áru vasúton (vízen egy kicsit hosszabb az eljutási idő), a fuvarok jól szervezhetők, vasúti fuvardíjak versenyképesek. Kevesebbet vontatóra, gépkocsivezetőre van szükség, csökken az amortizáció költsége (gumikopás-, javítás-, karbantartás igény csökkenés, pótkocsik későbbi cseréje) is.
Az MLSZKSZ adatai szerint, a közép-magyarországi logisztikai szolgáltató központok részét képező kombiterminálok bonyolítják a magyar intermodális forgalom meghatározó részét. Ide érkeznek, és innen indulnak a nemzetközi irányvonatok. A teljes hazai intermodális forgalom 93 százaléka három közép-magyarországi kombiterminálon (BILK Kombiterminál, Mahart Container Center, METRANS) keresztül érkezett az országba 2019-ben.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
