Airbus-főnök, Egyesült Államok–Európa: akadályok helyett szembenézni más kihívásokkal
„A kereskedelmi megszorításoknak nincs értelmük”. Kínai keskenytörzsű: az érettség később dől el, az első vevők állami társaságok. A hidrogén nemcsak a repülőipar megoldása.
Mondhatni békülékeny hangvételű beszélgetés részese volt az Atlanti Tanács fórumán Guillaume Faury, az Airbus elnöke. Beszélt a „brutális valóságról”, arról, hogy a repülőgépek többsége a járvány miatt a földön vesztegel, a válságról, amely súlyosan érintette az Airbust és beszállítóit, a termelés negyven százalékkal kellett, hogy csökkenjen, a beszállítói láncot újra kellett szervezni és az átadásokat „a helyzethez kellett igazítani”. Ugyanakkor Faury jelezte, a helyzet stabilizálódott, és 2020 negyedik negyedéve óta „pénzt termelünk”.
A költségek és a munkaerő csökkentése mellett az Airbus a következő években a keskenytörzsűek gyártásának növelésével készül, miközben a nagy hatótávolságú gépek és a nagy hatótávolságú légiközlekedés számára hosszabb idő kell a felzárkózáshoz. Faury dícsérte, ahogy az amerikaiak kezelik a járványt Európa később kezdte az oltási kampányt és nehézségei vannak az országok közti koordinációban, de szintén erős a javulás, a fertőzöttség csökken, a gazdaság újraindul, és remélhető, hogy Európa, az Államokat követve, „jó nyár” elé néz.
A békülékeny hangnem leginkább az észak-atlanti viszonyokkal illetve a nagy versenytárssal kapcsolatos kijelentéseiben volt érzékelhető:
„a kereskedelmi megszorításoknak nincs értelme és a végén no-win helyzetet teremtenek”
– mondta, és a helyzet rendezéséhez jó indulás a pénzügyi viták felfüggesztése, a végső megoldásnak tükröznie kell az Egyesült Államok és Európa, a Boeing és az Airbus érdekeit: ez teszi lehetővé, hogy szembenézzünk a más kihívásokkal, más „játékosokkal”, olyan új résztvevőkkel, amelyek erős támogatásban részesülnek az államuktól” – a célzás nyilván Oroszországra és Kínára vonatkozott.
Igaz, ezügyben Faury érdekesen disztingvált, a lehetséges többi versenytárs köréből ugyanis az orosz MSz-21-est illetve az orosz-kínai készülő szélestörzsű CR929-est nem említette, csak az ázsiai óriásország jövőre forgalomba álló keskenytörzsű típusát, a C919-est. Ennek révén ebben a kategóriában a duopóliumot felváltja egy hármas dominancia („triopólium”), azzal együtt, hogy kérdés, mennyire képes versenyképes állapotban bevezetni a kínai COMAC a típust.
A C919 eladása Kínában indul, mert a kínai légitársaságokat az állam tulajdonolja, és hosszabb időbe telik a termék érettségének bizonyítása.
De nem lehetetlen, hogy az egyfolyosósoknál az évtized végére a COMAC „megszerzi a piac egy bizonyos részét”,
– fogalmazott az Airbus-főnök.
Ami a jövő légiközlekedési technológiáját illeti, Faury rövid- és középtávon a környezetbarát üzemanyagokat tartja fontosnak, de ez csak időleges megoldás, amely után a szén-dioxid-kibocsátás nélküli hidrogén-meghajtású repülőgépek következnek, ezt a programot az európai gyártó egyébként tavaly ősszel hirdette meg. Az Airbus elnök úgy véli, ugyancsak a hidrogén lesz a kulcs a jövő autóinak és űriparának fejlesztésében egyaránt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
