Átadták Ukrajna első normál nyomtávú vasútvonalát

Az Ungvár és Csap között vezető, huszonkét kilométer hosszú pályának köszönhetően már nem kell nyomtávot váltani az EU-ba, lerövidül a menettartam Kassa, Budapest és Bécs felé, elősegítve az ország közlekedésének integrációját az Unióval.

Ukrajna modern történelmében először építettek ki normál nyomtávú vasútvonalat az országban. Az Európai Beruházási Bank (EBB/EIB) kölcsönéből és az EU Hálózatfinanszírozási Eszközén (CEF) keresztül megvalósított projekt célja a vasút versenyképességének növelése, mivel így már nem szükséges nyomtávváltás az Ukrajnában általános 1520 milliméteres széles, valamint az európai szabvány normál nyomközű hálózat között. Az új vonal a hatékonyabb és zökkenőmentesebb logisztikai megoldások lehetővé tételével hozzájárul a vasúton szállított áruk mennyiségének növeléséhez, ami pozitív hatással lesz majd az Ukrajna és az Európai Unió közötti kereskedelemre, ezen felül hozzájárul északkeleti szomszédunknak az orosz invázió utáni helyreállításában.

A projekt részeként korszerűsítették a jelző- és biztosítóberendezéseket is, valamint a rádiókommunikációs és a mikroprocesszor-alapú központi forgalomirányító rendszereket, ennek célja a pályakapacitás növelése, valamint a vasúttársaságok biztonságának javítása.

Az ukrán nemzeti vasút Ukrzaliznicja (UZ) 28,6 millió eurós (jelenlegi árfolyam alapján körülbelül 11,2 milliárd forintos) beruházása az EU Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós (cirka 20 ezer milliárd forintos) úgynevezett Ukrajna-eszközének egyik kézzelfogható eredménye, ami jól mutatja, hogy az európai garanciák és támogatások hogyan válnak valós infrastruktúrává. Az EU és Ukrajna közötti úgynevezett szolidaritási sávok kezdeményezés keretében erőfeszítések részeként megvalósult fejlesztés célja új szállítási útvonalak és a meglévők fejlesztése az oroszokkal vívott háborúra adott válaszként.

Az új vonal létrehozását egyenlő arányban finanszírozták egy, az Ukrajna-eszközön keresztül érkező EIB-hitelből, valamint az Európai Bizottság Európai Hálózatfinanszírozási Eszközének közlekedési programja által igénybe vett kölcsönből, az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) felügyelete alatt.

Az UZ-től elmondták, Ungvár az első olyan regionális központ, ami közvetlen európai nyomtávú összeköttetésbe került az EU-országokkal, elsősorban a szomszédos fővárosokkal: Pozsonnyal, Budapesttel és Béccsel. A huszonkét kilométeres szakasz azonban csak az első lépés: villamosítását jövőre szeretnék megvalósítani, ezt követően pedig tovább épülne a pálya a főváros Kijev felé, amit két–három éven belül érnének el. A következő négy–öt év során pedig az olyan nagyobb városokat is, mint Csernyivci, Lviv (Lemberg) és Kovel, a normál nyomtávú hálózatba kapcsolnák be.

Az Európai Beruházási Banktól arról számoltak be, a fejlesztés történelmi lépés az uniós integráció felé, különösen a jelenlegi háborús időkben, amikor a vasút létfontosságú mentőövet jelent Ukrajna gazdasága és lakossága számára; ezen szállítási kapcsolatok megerősítése minden eddiginél fontosabb.

Az Európai Bizottság szerint a CEF segítségével megszüntettek egy kulcsfontosságú nyomtávbeli eltérést az EU határán, lehetővé téve az Ukrajna és a szomszédos tagállamok közötti közvetlen kapcsolatokat. Az új, normál nyomtávú pálya ráadásul több mint infrastruktúra: Ukrajnának az EU felé vezető, határozott útjának szimbóluma. Az ehhez hasonló kezdeményezések új lehetőségeket nyitnak meg a kereskedelem, a beruházások és a munkahelyteremtés számára, utat nyitva a fokozatos integráció és az egységes uniós piachoz való hozzáférés előtt.

Az EU a pénzügyi támogatáson felül műszaki segítséget is nyújt, elsősorban az EBB Jaspers tanácsadó csapatán keresztül. Ezen projektek közül jó néhányat az Ukrajna-eszköz fog állni, amivel nagy mennyiségű beruházást indítanak el az ország helyreállítása és uniós integrációja érdekében.

(Nyitóképünkön az új, normál nyomtávú pálya építése. Kép forrása: EIB)