Brexit-bajok: ha bukik a megállapodás, bukhat a brit aviatika

iho   ·   2019.07.26. 09:00
cim6

Ingerültség, súlyos aggodalmak Európában, de sokak számára Britanniában is: Boris Johnson, az új miniszterelnök, beiktatása után a Brexit mindenáron való végrehajtására tett elkötelezett nyilatkozatot, miközben nyitva hagyta az esélyét az előző kormány által kialkudott feltételrendszer újra tárgyalásának, de Brüsszel felől máris befutott a jelzés, nincs ismételt egyeztetés. Tehát ebben a pillanatban az tűnik valószínűnek, hogy október végén „hard Brexit”, kemény, megállapodások nélküli kilépés történik az Unióból, és ennek az egyik legsúlyosabban érintett gazdasági szférája épp a légiközlekedés és a repülőgépipar lesz.

A változás okozta veszélyekre sok fontos iparági vezető figyelmeztetett, legutóbb például Michael O’Leary Ryanair-főnök, aki mindenképp 9-12 hónapos zűrzavart jósolt, sőt, megállapodás nélkül ennél hosszabb időtartamra is. Az írországi bejegyzésű társaság egyébként már korábban beindította óvintézkedései sorát, egyfelől a Wizz lépéséhez hasonlóan külön brit üzemeltetési engedélyt szerzett be, hogy folytathassa a szigetországon belüli tevékenységét, az Egyesült Királyságban bejegyzett easy pedig Ausztriában szerzett AOC-t, hogy szabadon mozogjon az Unióban. Másrészt a Ryanair megkezdte az Egyesült Királyságban birtokolt részvényei felvásárlását, hogy a tulajdonosi szerkezetben az uniós rész a brüsszeli szabályoknak megfelelően haladja meg az 51 százalékot.

Heathrow

A brit aviatikai ágazat a légi turizmussal együtt a világon a harmadik legnagyobb. 2017-ben az Egyesült Királyság légiközlekedése több mint 364 millió utast mozgatott, a második legerősebb európai a német volt, 212 millióval. London Heathrow, Gatwick, Manchester és Stansted az első, a hetedik, a tizenötödik és a tizenhetedik az európai légikikötők sorában a forgalmi adatok szerint. Az Egyesült Államokkal 20, plusz még Kanadával három milliós a szigetország utasforgalma. Az Észak-Amerikából Európába induló járatok majdnem egyharmadának britanniai a célreptere. Az iparág részesedése a brit GDP-ből öt százalék, 29 milliárd font, a betöltött álláshelyek száma 565 ezer.

Mindezek az eredmények kerülnek veszélybe, ha a kemény kilépés bekövetkezik. Megállapodás esetén az IATA 2035-re 310 milliós forgalmat jósol Britanniának, megállapodás nélkül radikálisan kevesebbet, 290 milliót.

A hard Brexit azt jelenti, hogy minden árumozgás az Unió és az Egyesült Királyság között vámköteles lehet, ami igen súlyos hatással lehet a kereskedelmi forgalomra, a britanniai ipari létesítmények beszállítói ellátására, illetve a brit termékek piaci megjelenésére külföldön. A kemény kilépés többféleképp is sújthatja a légiközlekedést, egyfelől a bonyolultabb eljárások fedezésére a társaságok jegyárakat emelnének, másrészt sokakat elrettenthetnek a váratlan beutazási akadályok – a beutazóktól mindkét oldal vízumot kérhet, illetve a britekhez nem lesz elég az uniós vízum –, végül ha csökken az Egyesült Királyság és Európa gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak jelentősége, akkor a turizmussal egyenértékű üzleti utazások is radikálisan visszaesnének.

Gatwick

Még egy fontos kérdés: ha az Egyesült Királyság kiesik az EU-ból, ez azt jelenti, hogy megszűnnek azok az eddig automatikusan adódó repülési jogok, amelyek uniós tagként harmadik országokba tettek lehetővé járatokat a brit légitársaságoknak, sőt, legrosszabb esetben az uniós tagországokkal is külön-külön kell Londonnak kétoldalú egyezményeket kötnie a légiközlekedésről, az európai Nyitott Égbolt lehetőségei helyett.

Konkrét problémák az Airbus számára: a gépeihez Nagy Britanniában készülnek a különféle típusok számára a szárnyak, miközben jónéhány más brit beszállító is gyárt különféle alrendszereket, alkatrészeket, például olyan fontos „apróságokat”, mint a Rolls Royce hajtóművei. Ezek a termékek kemény kilépés esetén súlyos vámokkal terhelten és bonyolult eljárások közepette juthatnak csak el az európai összeszerelő üzemekhez (Toulouse, Hamburg), és ez hetente(!) egymilliárd eurónyi plusz költséget, vagy ha úgy nézzük, veszteséget okozhat a gyártónak.

Ha a britanniai üzemeket az Airbus felszámolja, ha a britanniai repülőgépipar partnerei sorra kell, hogy átköltöztessék valahová a létesítményeiket, ez akár többtízezres munkanélküliséggel jár. És ez persze nem csak az aviatikára vonatkozik. Többek közt ezek a tényezők késztetnek sokakat arra, hogy azt mondják: Johnson vagy mégis elfogadja a megkötött megállapodás feltételeit, hogy országa a vámunió tagja maradjon, vagy ő lesz a legrövidebb ideig regnáló brit miniszterelnök.

London City

És még egy érdekes történet, személyesen Boris Johnson és a délkelet-angliai nagy repterek furcsa kapcsolatáról: mint erről már többször beszámoltunk, londoni főpolgármesterként, majd mostanság külügyminiszterként is az új kormányfő volt a legkomolyabb ellensége, egyben akadályozója – pozitív parlamenti döntések ellenére is – Heathrow harmadik és Gatwick második (új) pályájának, London City bővítésének. A mostani politikája e légikikötők számára mondhatni tragikus mód konzekvens: ha a kemény kilépés következtében a kereskedelmi forgalom és az utaslétszám csökken, ha ez a londoni, délkelet-angliai övezet megszűnik az európai, sőt, a globális gazdaság egyik legfontosabb centruma, csomópontja lenni, akkor persze az ennek következtében visszaeső forgalmat lehet, hogy bővítés nélkül is kezelni tudják majd ezek a repterek...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Légiközlekedés

Jönnek vissza az óriások!

iho/repülés   ·   2022.06.30. 09:00

A járvány óta több, mint száz A380-ast állítottak ismét forgalomba. Sir Tim Clark: legyen az új típus kétszer akkora, mint a Superjumbo, de legyen könnyebb, gyorsabb, olcsóbban és tisztábban üzemeltethető…