A szövetségi kormány 21,1 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be a 2024–2029-es időszakra. Néhány projektet viszont átütemeztek.
Az október 24-i nyitány azonban nem olyan lesz, mint amilyennek a politikusok elképzelték: a két város közötti negyvennégy kilométeren a sokat emlegetett negyven helyett hetvenöt perc lesz a menettartam. Az ok: nem sikerült megoldást találni a gyors határellenőrzésre.
Tavaly szeptember és idén június között négyszer annyi gabonát, 1,1 millió tonnát szállítottak tehervonattal, mint a 2021. szeptember–2022. júniusi időszakban.
A lépéssel felgyorsulhat és növekedhet a vasúti árufuvarozás volumene a két ország viszonylatában.
A műtárgy Jakutföldnek nyújt majd közvetlen hozzáférést Kínához.
Balassagyarmat és Drégelypalánk, valamint a felvidéki Ipolyság és Losonc önkormányzatai Lázár Jánoshoz fordultak az ügy érdekében.
A délnyugat-ukrajnai Berezinét és a Moldova déli részén fekvő Basarabeascát összekötő vonal felújítását követően ezen az útvonalon is megindultak a tehervonatok.
Az európai vasúti ágazat továbbra is megosztott, hogy szükséges-e a közös nyelv a határokon átlépő vonatokat kezelő személyzetnek. A különböző vasúti szövetségek eltérően vélekednek.
A lengyel verseny- és fogyasztóvédelmi hivatal megadta az engedélyt a független vasúti infrastruktúra-kezelő átvételéhez. Tovább fejlődhet Małaszewicze?
A lényeg a feltételes módon van, hiszen még sok a teendő a Szeged–Szabadka vonal magyarországi szakaszán.
Épül a második vágány az Alasankout Csinghével összekötő vasútvonalon.
A kárpátaljai Rahó és a máramarosi Visóvölgy között 2007 óta szünetelt a forgalom.
A Berezinát Basarabeascával összekötő, huszonhárom kilométer hosszú pálya felújításával az ukrán exportot segítenék elő.
A kínai–kazah határnál található Nur-Zsolinál bevezetendő rendszer megfelezheti a szállítási kiadásokat.
Zielona Góra és Guben között 2002 óta nincs személyforgalom, jövő nyáron azonban visszatérnek a személyvonatok.
