A források rendelkezésre állnak, a terveket már tavaly bemutatták, de még nem kezdődött el a Rákos-patak menti ökoturisztikai- és kerékpárút fejlesztése.
A hollandok bebizonyították (miért is ne ők?), hogy a kerékpározás integrálható a vasúti közlekedési rendszerbe. Ez a megoldás különösen kedvező lenne a Budapest agglomerációjában élőknek is.
Kilencven éve, 1928-ban vásárolta meg Weiss Manfréd a grazi Steyr-Daimler-Puch művektől a Csepel kerékpár licencét. Az évforduló alkalmából most a Swinn-Csepel Weiss Mandréd nevét viselő kerékpárokat dob piacra.
Az osztrák gyakorlat igazolta, hogy az autóbuszvezetők és a kerékpárosok közötti feszültséget oldhatja a kombinált sáv. Ám nem mindegy, hogy milyen széles az út, a csomópontok, megállóhelyek elhelyezkedése, lejtésviszonyok, a kerékpárforgalmi hálózat folytonossága is számít.
Harmadik helyen áll Magyarország a rendszeres kerékpárhasználat tekintetében Dánia és Hollandia után, miközben az infrastruktúránk és a közbiztonságunk lényegesen elmarad az említett országokétól. Halász Áronnal, a Magyar Kerékpárosklub elnök-helyettesével megoldásokról, ok okozati összefüggésekről, kerékpáros attitűdről, fejlesztési stratégiákról beszélgettünk.
A Mórahalom elkerülő és a csongrádi megyehatár közötti 15,7 kilométeres szakasszal egységes főút jött létre Szeged, Bátaszék és Baja között.
Egy nemzetközi felmérés azt vizsgálta, hogyan függ össze egymással a vasutak közelében kialakított kerékpártároló-rendszer, a vasúti közlekedés és a kerékpárhasználat.
A vasútállomás területén nem volt több hely a bicikliknek.
A tervezett kerékpárutak egy része még papíron van Heves megyében, de már itt is a következő fejlesztés.
A megújuló energiatechnológia és a klímabarát közlekedési formák szakembereit jutalmazták.
