Értékelések különböző előjellel

Közlekedéspolitikai szempontból az egyik legsikeresebb elnökségi időszaknak nevezi az elmúlt félévet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye. Völner Pál államtitkár a TRAN, az Európai Parlament szakbizottsága előtt mutatta be a spanyol és belga triótársak munkájának segítségével elért főbb eredményeket.

Az egyik legnagyobb horderejű döntés a TEN-T, a kontinenst átszelő kiemelt korridorok hálózatának felülvizsgálata, s az ősszel életbe lépő új jogszabály elfogadtatása volt. A jogszabály hatása finanszírozási szempontból is kiemelkedő, mivel vasúti és vízi közlekedés esetében előnyt élveznek a hálózat elemeire irányuló fejlesztések, míg a közútnál kizárólag TEN-T-elemekre adható forrás.

A következő évtized közlekedéspolitikáját lefektető Fehér Könyvről még csak tárgyalások folytak, ám az előkészítő munkához hazánk koordinációjával járult hozzá, s fontos döntések születtek ezen a téren is.

Zajlanak az első vasúti csomag módosítását célzó egyeztetések, amelynek célja a vasúti piac integrációjának és liberalizációjának hatékonyabb segítése. Ezáltal versenyképesebb lehet mind a vasúti áru-, mind a személyszállítás, s végső soron nagyobb arányt érhet el a többi ágazathoz képest, amely a környezet védelme miatt is kívánatos lehet.

Lezárult viszont a több mint két éve húzódó tárgyalássorozat a nehéz-tehergépjárművek infrastruktúrahasználati díjairól szóló, Eurovignette irányelv módosításáról, amelyet június 7-én az Európai Parlament el is fogadott – így érvényesülhet a „szennyező fizet” elv.

Az államtitkár kiemelte továbbá az Egységes Európai Égbolt megteremtését irányzó magas szintű konferenciát, az EU vasúti egyezményhez (a COTIF-hoz) történő csatlakozását, az európai GNSS, a globális helymeghatározó műholdrendszerek programjának félidei felülvizsgálatát, valamint a belvízi közlekedés további támogatását.

Ezekkel szemben kissé árnyalja a képet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi beszédében az elmúlt bő egy év értékelése során egyedül a közösségi közlekedést említette holtponton állónak, ahol még nem látszanak a fejlődés irányai sem, s a részletek sem álltak még össze. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel az elmúlt egy évben több hangzatos, s szakmai szempontból teljes mellszélességgel támogatható tervről hallhattunk már ígéreteket – hogy csak a legfontosabbat, a Nemzeti Közlekedési Stratégia megalkotását említsük. Amíg pedig stratégia nincs, addig nehéz és voltaképp értelmetlen is komoly átalakításokba fogni, hiszen először az irányt kellene kijelölni.

Így például az is kétséges, hogy az új menetrend decemberi életbe lépésével nyílhatnak-e újra mellékvonalak – ez a téma valahogy lekerült a napirendről. A miniszterelnök szavai pedig az eddigi vonalújranyitásokat is más fénybe helyezik.

Örömteli tehát az eredményes EU elnökség, de talán ez vette el az energiát a saját portánktól, hiszen épp ide nem jutott kellő figyelem – ahogy ezt a szakmabeliek mellett, úgy tűnik, felsőbb szinteken is érzik.