Hol a legjobb vonatozni Európában? És hol a legkevésbé kellemes? – Első rész

A Telegraph utánajárt. Spoiler: Magyarország nincs a legrosszabbak között!

Az európai utazók szeretnek vonattal utazni. Egy InterRail-utazás például olyan  rítus, ami az ember emlékezetében örökre megmarad. A Csalagúton átkelő Eurostar pedig az évezredfordulón születettek számára olyan, mint amilyenek a kikötőket elérő személyvonatok voltak az X-generációnak: kapu egy egész kontinenshez. Az általában hatalmas, gyakran palotaszerű európai vasútállomások történelemről és romantikáról mesélnek, és számos klasszikus film, regény és zenemű helyszínei.

A mai klímatudatos világban a vasút továbbra is a legzöldebb közlekedési alternatíva, ráadásul biztonságos is, mivel sokkal kevesebb stresszt okoz, mint az autóvezetés. Aki szereti figyelni a világot, annak egy vonatablak a legjobb lehetőség ehhez.

A Telegraph ezeket a szempontokat figyelembe véve állította sorrendbe a tizenöt legnagyobb (és szabad) európai ország vasútját, a legfontosabb hat tényezőt (vasútvonalak hossza az ország területéhez képest, éjszakai vonatok, szép állomások, pontosság/átlagos késések, jegyár, táj látványossága) külön-külön értékelve: nulla pontot a legrosszabb szolgáltatás, tíz pontot pedig a legjobb kapta.

Az alábbiakban megtudhatja, mely országokban érdemes vonatozni egyet, és melyeket jobb elkerülni vasúton. Cikksorozatunk a legrosszabb élményekkel indul.

A rangsor legvégén a szaggatott partokkal, szigetekkel, hegyekkel és félszigetekkel tűzdelt délkelet-európai ország áll, aminek vasútja soha nem igazán szolgálta az embereket. Athén és Szaloniki között néhány óránként közlekednek vonatok, öt óra alatti menetidővel, de a menetrend nagy részét vonatpótló buszok jelentik: a tavalyi súlyos áradások következtében az ország vasúthálózata majdnem összeomlott. Bizonyos turisztikai területeken kisvasutak is üzemelnek, ilyen például a fogaskerekű Odontotosz-vasút – habár ez nemrég földcsuszamlások miatt leállt.

A fővárost korábban közvetlen járat kapcsolta össze Berlinnel, és egy időben a híres Orient Expressz egyik ága végállomásának is számított, az északkeleti Püthión keresztül Törökországba, az északi Idomenin át pedig Észak-Macedóniába is jártak vonatok. A 2020-as koronavírus-járvány miatti lezárások számos, addig is ritkás menetrendű vonalon hoztak teljes forgalomszünetet, sőt, olyan nemzetközi viszonylatokon is, mint a szófiai, szkopjei és a bukaresti. Európa országai közül Athénnak van a legnyomasztóbb főpályaudvara, jól jellemezve az ország vasútját.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 5 pont
• Éjszakai vonatok: 0 pont
• Állomások kinézete: 2 pont
• Pontosság/átlagos késések: 9 pont
• Jegyár: 7 pont
• Táj látványossága: 5 pont
• Összességében: 28 pont

Mióta a bolgár főváros, Szófia elveszítette közvetlen belgrádi és görögországi járatait, nem igazán funkcionál nemzetközi csomópontként. Ázsia felé elérhető éjszakai vonat, de az is csak az Isztambultól tizenöt kilométerre található Halkaliig közlekedik, viszont minden nap.

A Fekete-tenger parti ország beutazásához rendszeres nappali és éjszakai vonatok közlekednek Várnába és Burgaszba. Bulgária a szovjet gyártmányú Ludmilla dízelmozdonyok rajongóinak egyik Mekkája: az öreg hattengelyes nagydízelek a mai napig továbbítanak személyszállító vonatokat. Az állomásokat a méreteik miatt csak hangárnak nevezik a vasutasok: a szófiai nagyállomás egy brutalista remekmű.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 5 pont
• Éjszakai vonatok: 5 pont
• Szép állomások: 1 pont
• Pontosság/átlagos késések: 7 pont
• Jegyár: 6 pont
• Táj látványossága: 5 pont
• Összességében: 29 pont

Hatalmas mérete ellenére kis vasúthálózatú skandináv ország, ami annak is köszönhető, hogy bizonyos régiók népessége igen alacsony. Néhány vonalon szűkös a kapacitás. Habár a vasúti utazás drága mulatság az országban, a járatok pontossága mindössze közepesnek mondható, a vonatok sebessége pedig viszonylag alacsony, részben a terepviszonyoknak köszönhetően – az egyetlen nagysebességű vonalon az oslói reptéri vonatok járnak. A norvégok többsége az országon belül nagyobb távon repülővel utazik, rövid távolságokat autóval küzdenek le, de vonattal is el lehet érni extrém helyszíneket és közben látványos tájakon utazni.

Habár Narvik nem a világ legészakibb állomása, de a legészakibb az olyanok között, ahova biztosan el kell látogatni – hacsak nem egy oroszországi vonalon akar az ember egy Gazprom-üzemhez utazni.

A norvégoknak bosszantó, hogy az ország északi részében való vonatozás során mindenképp érinteni kell Svédországot is.

Az országon belül Oslóból Bergenbe, Stavangerbe és Trondheimba is közlekednek éjszakai vonatok. Utóbbi úticélhoz nappali járatot is igénybe lehet venni, ekkor az utas a Dovre-vonalon haladva, Gudbrandsdalent, Rondanét és Dovrefjellt érintve látványos nemzeti parkokat tekinthet meg a vonatablakból.

Norvégia egyik vasúti turisztikai vonzereje a Dombåstól 114 kilométeren keresztül vezető Rauma-vonal: Bjorli környékén forgatták a Harry Potter és a félvér herceg című mozifilm egyes jeleneteit.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 4 pont
• Éjszakai vonatok: 5 pont
• Szép állomások: 2 pont
• Pontosság/átlagos késések: 8 pont
• Jegyár: 3 pont
• Táj látványossága: 8 pont
• Összességében: 30 pont

Az ibériai országnak kiterjedt nagysebességű vasúthálózata van, ami átalakította az egész nemzetet: az akár 300 kilométer/órás sebességgel száguldó AVE (Alta Velocidad Española)-vonatok felfűzik Madridot, Barcelonát, Malagát, Granadát, Sevillát, Alicantét, Murciát, Valenciát és Ourensét is. A vonatok fedélzete – mint minden modern járműé – műanyag és lélek nélküli, a wifi pedig hol működik, hol nem, és sokszor lassú. Egy AVE-ből jól megfigyelhető Spanyolország mérete, mezőgazdasága és általános jellemzői, az asztúriai vagy extremadurai táj szépségeinek részletesebb szemléléséhez azonban érdemesebb a lassabb járatokat választani.

Bilbao és Ferrol között lehet utazni a nemzeti vasút Renfe Transcantábrico elnevezésű, méteres nyomközű luxusvonatával, de hagyományos vonatok is elérhetőek az útvonal nagy részén.

A jegyárak Spanyolországban dinamikusak, az utolsó pillanatban váltott jegyek általában drágák. 2018-ban vezették be az Avlo nevű diszkont nagysebességű szolgáltatást, amivel például egy 314 kilométeres, két és fél órás Madrid–Barcelona út tizenöt euróért (jelenlegi árfolyam alapján cirka 5600 forintért) is megtehető. A lila színű vonatokon csak turistaosztályú ülőhelyek találhatók, csendes kocsi nincs, és kisállatokat sem vihetnek magukkal az utasok.

Barcelona és Párizs között naponta három vonatpár elérhető, az éjszakai járatok szerelmesei viszont hiányolják a 2013-ban leállított, úgynevezett Elipsos Trenhotel vonatokat, amikkel Milánó, Párizs és Zürich is elérhető volt reggelre.

Spanyolország összeköttetései Európa többi részével nem a legjobbak, sőt országon belül is sok olyan terület található, ahol messze van a legközelebbi vasútállomás.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 5 pont
• Éjszakai vonatok: 3 pont
• Szép állomások: 4 pont
• Pontosság/átlagos késések: 8 pont
• Jegyár: 6 pont
• Táj látványossága: 5 pont
• Összességében: 31 pont

A Skandináv ország vasútja az egyik legdrágább Európában. A járatok pontossága nemrégiben alulmúlta a 2001-es rekordalacsony szintet – ami még mindig nem rossz: a vonatok nyolcvannyolc százaléka érkezett meg időben végállomására; járatok közül a Snälltåget által üzemeltetett Malmö–Stockholm vonatok késtek a legtöbbet. A nemzeti vasút SJ elöregedő, piszkos, lepusztult személykocsijait szemlélve valószínűleg jó páran szavaznak inkább a repülőkre vagy az autóra.

A helyzet azonban nem ennyire fekete-fehér: Svédország nagy, és számos látványos vasútvonal kanyarog az országban. Az egyik ilyenen közlekedik a Vy Tåg által üzemeltetett, 18 órás utazást kínáló Stockholm–Luleå–Narvik (más néven Északi-sarkkör) éjszakai vonat, ami egész évben elérhető az ezer kilométeres útvonalon. Egy másik látványosság a vidéki tájakon haladó, epikus Inlandsbanan-vonal, ami az ország középső részén fekvő Mora és a svéd lappföldi Gällivare között fut – és a leginkább élvezetes az éjszakai megállások szempontjából.

A déli irányt tekintve az SJ tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a Stockholm–Berlin éjszakai vonat egész évben közlekedik. Az útvonalon a Snälltåget tavasszal és nyáron száll versenybe: vonatain a fekvőhelyek harmadával olcsóbbak. Stockholm és Göteborg között a FlixTrain diszkontárú vonatai is elérhetőek 2021 óta.

Értékelés:

• Vasútvonalak hossza az ország területéhez képest: 5 pont
• Éjszakai vonatok: 6 pont
• Szép állomások: 3 pont
• Pontosság/átlagos késések: 8 pont
• Jegyár: 2 pont
• Táj látványossága: 7 pont
• Összességében: 31 pont

A kellemesebb vonatozásokról cikksorozatunk következő anyagaiban olvashatnak.

(Nyitóképünkön egy agyongraffitizett görög Desiro pihen Lárisza állomásán)