Ismét szélestörzsű magyar lajstromban, A330F, kormány/Wizz üzemeltetés

iho/repülés   ·   2020.09.05. 12:00
IMG_4568

A gép olcsó lehet a másodlagos piacon, de mennyire gazdaságos, ha egy flottában a típus egyedüli példányaként repültetik?

A kormány a járvány tanulságai alapján döntött úgy, hogy szükség van egy szélestörzsű, polgári közlekedésben használható szállítógép beszerzésére – adta hírül az Origo a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kapott információt. A hír megfogalmazása szerint maga a tárca vásárolta meg a gépet, méghozzá a Qatar Airways egyik A330-200F cargo gépét, egyikét azoknak, amelyekkel a légitársaság évekig üzemeltette budapesti teherjáratát.

„Amikor a gépnek a jövőben nem kell állami feladatot ellátnia, a Wizzair légitársaság használja majd, vagyis a magyar állam a szabad kapacitást bérbe adja, így a gép bevételt is termel”, olvasható a nyilatkozatban. 

(fotók: Budapest Airport)

Arra a kérdésre, miért nem a honvédség számára beszerzett A319-esekre alapozza a légi szállítási feladatokat a kormány, a válasz az volt, amivel tavasszal a Wizz kínai egészségügyi teherjáratait indokolták, vagyis, hogy „a katonai repülőgépek – jellegükből adódóan - bonyolultabb eljárással kapnak leszállási engedélyt, mint a polgári gépek, egy olyan helyzetben pedig, mint amilyen a koronavírus-járvány, minden nap, óra és perc számít. A honvédségi gépek ráadásul szintén elsősorban személyszállításra tervezett típusok, amelyeknél a teherszállítás lehetőségei csak korlátozottak.”

Kétségtelen, nagy a különbség a katonai 319-esek vagy akár a Wizz nagyobb, de szintén keskenytörzsű Airbusai, és a most megvásárolt A330-200F teljesítménye között, hiszen utóbbi 7400 kilométert képes 65 tonna hasznos teherrel berepülni. Jellegzetessége a furcsa púp a pilótafülke alatt: a cargo-feladatokra optimalizált gép orrfutóját át kellett építeni, hogy a gép az eredetivel szemben ne lejtsen orr-irányba a rövidebb futószár miatt, ami nehezíti a rakodást.

Ugyanakkor a típus a cargo-piacon nem mondható túlságosan sikeresnek. A fejlesztés kifejezetten a Boeing 777-es teherszállító változatának konkurenciájaként indult, azonban eddig az eladott példányok száma csak 38, míg az amerikai verzióból eddig 188 állt forgalomba.

Az Airbus-típusból hármat, a Boeing cargo-777-eseiből 43 példányt kell még elkészítenie és átadnia a gyártóknak, a 777 teljesítmény-adatai is meghaladják a 330F-ét, száz tonna hasznos teherrel 9200 kilométer a hatótávolsága.

A két típus közti rivalizálás reális eredményeit maga a Qatar is jól jelzi, ugyanis viszonylag hamar, öt évvel azután, hogy 2013-ban forgalomba helyezte a megvásárolt illetve lízingelt Airbus teherszállítóit, már jelezte, hogy három bérletét nem hosszabbítja meg, illetve a saját tulajdonban lévő öt gépet valamilyen módon értékesíti. Mindeközben a dohai társaság teljes létszámban repülteti huszonegy Boeing 777-es cargo-gépét, és jelezte is, hogy inkább erre a típusra alapozza az üzletágat.

Az A330-200F-ek első megrendelője, de egyben első kisorolója is a rivális Etihad volt, öt példánnyal. Mindez azt jelenti, hogy

a gépből tehát legalább tíz példány jelent meg a másodlagos piacon, ez pedig – megint csak valószínűleg – meglehetősen jó pozíciókat jelent annak, aki vásárolni akar a típusból, magyarán eléggé olcsón juthatott a magyar kormány is a géphez.

Ezügyben persze ugyanúgy nincs információ, mint ahogy a honvédségi A319-esek ára sem ismeretes, amelyeket annak idején a csődbe ment AirBerlin flottájából vásárolt a kabinet.

Gazdasági szempontból általában nem túlságosan előnyös egy típusból egyetlen példányt üzemeltetni, pláne, ha az ráadásul szélestörzsű gép, ezesetben például egészen más hajtóművekkel, mint az eddig akár állami, akár Wizz részéről repültetett keskenytörzsű Airbusoké. Üzleti szempontból pedig nehéz megjósolni, mit jelent a Wizz számára, hogy a gépet két kormányzati repülés között kibérelheti. Eseti megbízatásokból nehéz gazdaságos üzemeltetést fenntartani, egy példánnyal rendszeres teherszállítás nehezen elképzelhető, különösen, ha a tulajdonos bármikor mondhatja, hogy szüksége van a repülőre.

Viszont kétségtelen, hogy a teherszállítás a Covid második hulláma közepette annak ellenére stabilabb ágazat, mint az utasszállítás, hogy a nagy maszkos-védőfelszereléses-lélegeztetős fuvarok többnyire már lefutottak, sok ország már felhalmozta a maga készleteit az eddigi szállítmányokból.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek