Kiírták: megjelent a reptéri vasút közbeszerzése!

A Kőbánya-Kispest és Monor között vezető pálya, valamint a ferihegyi földalatti állomás kivitelezését és üzemeltetését koncessziós szerződés alapján, 35 évre ítélné oda az állam. Jöhet a négyezer forintos menetjegy és/vagy a perondíj?

Az uniós tenderfigyelőben megjelent kiírás szerint a beruházás során az országos vasúti törzshálózat részét képező, 100d jelű vasútvonal Kőbánya-Kispest (bez.)–Monor (bez.) részeként valósulhat meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolata.

A még 2017-ben elkészített engedélyeztetési tervek alapján körülbelül 27 kilométernyi új nyomvonalú, kétvágányú, villamosított vasútvonal jönne létre Budapest és Pest vármegye területén, állomási vágányokkal együtt összesen 60,633 vágánykilométer hosszban, beleértve a villamos felsővezetéki rendszert és a vasúti biztosítóberendezést is, ugyanilyen hosszokon. A pálya tervezési sebessége nyolcvan és kétszáz kilométer/óra között változik, a tengelyterhelés egységesen 225 kilonewton. A vonal által kettévágott területeken új földúthálózatot kell létesíteni. A teljes vonalszakaszon 29 műtárgy – köztük tizenhat híd – kiépítése szükséges, ezek között is kiemelkedik három vasúti alagút, illetve az M0-ás és M4-es gyorsforgalmi utak felett átvezető, 87,5 és 44,7 méter szabadnyílású vasúti acélhidak.

A vonalon mindössze egyetlen állomást hoznának létre: a felszín alatti repülőtéri állomást, mely Magyarország első ilyen jellegű létesítménye lenne. Az állomást a repülőtértől néhány száz méterre, a mostani Holiday parkoló helyén valósítanák meg, a jelenlegi parkoló helyett pedig máshol alakítanak majd ki egyet. Az állomáson tizenkét csoport kitérőt építenének ki, és kiemelt katasztrófavédelmi követelményeknek kell megfelelnie.

Lóga Máté államtitkár elmondta, a beruházást a repülőtér harmadik termináljának építésével egyidejűleg valósítanák meg. A munkálatok a tervek szerint 2028-ban kezdődhetnek meg, a Kökitől a repülőtérig tartó szakasz 2030–2031-re, a tovább, Monorig vezető szakasz 2033–2034-re lehet kész. A beruházásban a magyar állam is részt venne befektetőként, húsz százalékos részesedés mellett, a maradék nyolcvan százalékhoz külföldi vagy magyar beruházókat keresnek.

A vasúti beruházás okán jelentős mértékű közműkiváltásra lesz szükség, például a nyíltvonalon lévő szénhidrogén- és erősáramú vezetékeket ki kell váltani, át kell alakítani. Az új vasútvonal energiaellátásához új alállomást is létre kell hozni. A vasúti villamos felsővezetéki rendszert és a váltófűtést a teljes vonalon távvezérléssel szükséges kezelni. A 100d vonal forgalomirányítása érdekében Monor állomáson épül majd ki egy irányítóközpont, ahonnan a reptéri állomás távkezelése is történik. A műszaki átjárhatósági feltételeknek (TSI) megfelelően a hagyományos vonatbefolyásolási rendszer mellett az egységes európai vonatbefolyásolási rendszer kettes szintje (ETCS Level 2) és a vasúti mobilkommunikációs GSM-R rendszer kiépítése is szükséges.

A működtetés keretében ellátandó főbb feladatok:

• a vasúti pályahálózat karbantartása: a meglévő vasúti pályahálózat állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák;
• a vasúti pályahálózat felújítása: a meglévő vasúti pályahálózaton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák, amelyek nem változtatják meg annak összteljesítményét;
• a vasúti pályahálózat korszerűsítése: a vasúti pályahálózaton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét.

A nem uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzési projekten való részvétel lehetősége mindenki előtt nyitott. A jelentkezésre mindössze egy hónapot határozott meg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI): február 6-áig lehetséges, 1,6 milliárd forintos ajánlati biztosíték befizetése mellett.

Jelentkezési feltételek:

• csak releváns szakmai nyilvántartásba vett vállalkozás nyerheti el a szerződést;
• a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséből és működtetéséből származó nettó árbevétele el kell, hogy érje a 150 milliárd forintot az elmúlt három üzleti évben;
• az elmúlt tíz évben, hasonló projektekben való részvételről jelentős referenciával kell rendelkeznie, megfelelő részletezettséggel igazolva.

A döntés során a legfontosabb tényezők a kért állomáshasználati díj mértéke, a koncessziós díj nagysága, továbbá a projektmenedzser, valamint az előre meghatározott lista szerinti szakemberek rendelkezésre állása.

A kivitelezési és üzemeltetési rész nyertesével 420 hónapra, azaz 35 éves időtartamra kötnek koncessziós szerződést, melynek lejártával a vonal a Magyar Állam tulajdonába kerül át. A koncesszió lényege, hogy a projektet nem az állam, hanem a nyertes finanszírozza. A kivitelező a koncesszió időtartama alatt díjat kérhet a vonalat használóktól – elsősorban a MÁV-tól – minden olyan vonat után, amely végighalad a pályán, ezen felül perondíjat szedhet majd minden, az új állomáson le- vagy felszálló utastól is.

A kormánytól korábban arról nyilatkoztak, hogy a Nyugati pályaudvar és Ferihegy közötti jegyár négyezer forint lesz. Azonban az is elképzelhető, hogy a vonalra normál menetjegyet kell majd váltani és a perondíj kerül négyezer forintba.

(Nyitóképünkön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérhez legközelebb fekvő, a 100a vonalon található Ferihegy megállóhely)