Óriásgépgyártás: fenntartható, de hoz-e profitot?
Néhány napja megérkezett a dél-franciaországi Tarbes-Lourdes-Pyréenés repülőterére egy hófehérre festett hatalmas utasszállító. Itt működik Európa legnagyobb cége, amely forgalomból egyelőre vagy örökre kivont gépekkel foglalkozik, a reptér erre kijelölt, és egyébként tavaly alaposan kibővített területét ennek megfelelően lehet repülőgépek raktárának vagy temetőjének „becézni”, hiszen a cégnek van szétbontásokat végző részlege is.
A nagy madár, amely ide érkezett, és amelynek további sorsáról nem lehet még sokat tudni, a második, tíz éve forgalomba állt A380-as óriásgépe volt a típust kibocsátó légitársaságnak. Az MSN005 gyártási számú Superjumbo 2008 januárjában kezdte meg szolgálatát a Singapore Airlines színeiben, a cég első öt ilyen gépét vonja ki a forgalomból, de helyettük vadonatúj példányokat vesz át a Toulouse-i gyártól. Egyébként mind az öt lízingelt példány, és az európai cég erősen reméli, hogy lesz új üzemeltetője ezeknek az egyébként a későbbi sorozatszámú A3800-asokhoz képest még kicsit „túlsúlyos” gépeknek is.
A hónapok, sőt, évek óta zajló vita a típus jövőjéről idén januárban akkor ért fordulópontjához, amikor a típus legfőbb felhasználója, az Emirates, hosszas huzavona és a megrendelések évekre szóló elapadása után újabb húsz példányra kötött szerződést és további tizenhatra jelentett be opciót.
A döntést néhány elemző úgy magyarázza, hogy az Emirates (is) kényszerhelyzetbe került. Az Airbus azzal fenyegette meg az Öböl-menti társaságot, hogy újabb rendelés híján leállítja a gyártást. Márpedig az Emirates hatalmas, jelenleg 101 gépes, a megrendeltekkel együtt 140 körüli A380-as gépparkjának a Singapore-éhoz hasonlóan szükséges a frissítése. Ha a gyártás leáll, akkor egy idő után a régi példányokat nem lesz mivel felváltani, akkor viszont az Emirates e típusra alapozott globális koncepciója kerülhet veszélybe.
Viszont az Emirates-üzlet a bejelentése után már napokkal igazolni látszott az Airbus főnökeinek azt jóslatát, hogy a gyártósor fennmaradásának puszta ténye is stimulálja a piacot: a British Airways anyacégének (IAG) főnöke, Willie Walsh úgy nyilatkozott, hogy ezután a BA számára történő utánrendelésnek is jobbak a kilátásai, a kérdés: az ár. A britek korábban egyébként éppenséggel azzal szerepeltek a hírekben, hogy netán első vásárlói lennének a másodlagos piacon megjelenő óriásoknak, nos most a csoport vezetője egyértelműen új gépek vásárlásáról beszélt.
Az a tízéves haladék, amit az A380-as gyártósor kapott, az Airbus alelnöke, Didier Evrard friss nyilatkozata szerint „fenntarthatóvá” teszi az A380-as gyártását. Ami a Forbes elemzése szerint nem jelenti egyben azt, hogy a gyártás profitábilis is lenne. A gazdasági portál elemzése szerint mindenesetre van esély arra, hogy újabb megrendelők bukkanjanak fel, tekintve, hogy az előrejelzések a légiközlekedés további erős felfutását ígérik.
Igaz, másik oldalról kérdés, hogy a hub-and-spoke vagy a point-to-point igények növekednek-e elsősorban, merthogy, állítják a szkeptikusabbak, az utasok egyre inkább szeretnének olyan vonalakat, amelyek a nagy csomópontok kihagyásával, átszállás nélkül kötik össze a városokat, akár interkontinentális forgalomban is; ehhez az A380-asnak nagyon is „passzol” a hatótávolsága, de túl nagy a kapacitása és túl drága az üzemeltetése, a kisebb gépeket könnyebb utasokkal tölteni.
A társaságoknak inkább kellenek a kisebb, kéthajtóműves, nagy hatótávolságú szélestörzsűek, köztük az Airbus friss típusa, a 350-es is, amit, mint korábbi cikkünkben is idéztük, egyes Boeing-típusok „gyilkosának” becéztek egyes Airbus-főnökök, de sok társaság számára épp ez az Airbus-típus jelent megoldást az A380-as helyett is. A 350-es leghosszabb változatának első üzemeltetője, a Qatar például most vette át az első „ezres” XWB-t, de ugyanekkor jelentette be a légitársaság vezetője, Akbar Al Baker, hogy a megrendelt tíz A380-as után a három opciós lekötést nem fogja fix rendelésre váltani.
A Forbes felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg üzemelő A380-asok fenntartása drága, a megvásárlásuk még inkább, listaáron már 465 milliónál tartanak példányonként, a gépek többsége közel-keleti társaságoknál repül, Észak-Amerika légicégeinél azonban továbbra is egy sem. A Forbes szerint azonban a fenntarthatóság szempontjából épp valamely nagy USA-beli légitársaság A380-as rendelése lenne igazán nagy áttörés.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
