Tervek és látvány
Minden akadály elhárult, kezdődhet a budai villamoshálózat fejlesztésének első üteme. Hogy megértsük, miről is van szó, érdemes egy kicsit a múltba is visszanyúlni. A Széll Kálmán téri villamosvégállomás megépítése (1941) előtt Buda fő kötöttpályás közlekedési csomópontja a Duna partján és ahhoz közel, a Bem tér–Margit híd környékén helyezkedett el. Ebben nagy szerepet játszott az azóta már lebontott Pálffy kocsiszín és főműhely, valamint a szentendrei HÉV végállomásának közelsége is. Abban a korszakban a várost szinte teljesen keresztülszelő, néha kétirányú körforgalomban közlekedő villamosviszonylatok közlekedtek.
A koncepcióváltást (átlós vonalak helyett közlekedési csomópontok, decentrumok kialakítása) követően a hálózat eme része szinte teljesen felszámolódott, a kegyelemdöfést végül a metró megépítése és üzembe helyezése (1972) adta meg. A budai rakpart villamosvonalainak és a HÉV-nek a Batthyány téren jelöltek ki új végállomást, a körúti 4-es a Török utcai hurok helyett a Moszkva térig közlekedett. A Bem rakpart Batthyány tér–Margit híd szakasza villamos nélkül maradt.
Az igény a közép-budai hálózat újraélesztésére a kétezres években fogalmazódott meg. A legtöbb vitát a közösségi és az egyéni közlekedés aránya, egyik vagy másik közlekedési ág prioritásának meghatározása keltette. A legutóbbi lakossági fórum előtt azonban már érdemben kezdtek közeledni egymáshoz az álláspontok.
Hogy is fog kinézni a fonódó hálózat? A Széll Kálmán tér eléréséhez újjáélesztik a Török utca kétvágányos kapcsolatát a Margit körút felé, ezzel együtt jár a tér vágányhálózatának felújítása, és a pályarekonstrukció a 17-es villamos vonalán a Tímár utcáig, ez a megállók teljes átépítését, akadálymentesítését is magába foglalja. A Bem rakparti ágon újjáépül a villamosvágány a Margit hídig, itt a híd alatti szakaszon fonódó vágány lesz, a váltott irányú közlekedést a közúti jelzőlámpával összehangolt rendszer irányítja majd.
A budai fonódó e két ága uniós és hazai költségvetési forrásból valósul meg, a főváros önrészét az állam állja. A Széll Kálmán téri ág összköltsége több mint nyolcmilliárd, a Bem rakpartié majdnem négymilliárd forint lesz. Az építési engedélyeztetés 2013 augusztusára érkezhet meg a II. kerülettől. A támogatási szerződések értelmében a teljes fonódó hálózatnak 2015 harmadik negyedévére kell elkészülnie.
A jelenlegi tervek szerint a 17-es villamos, és a Margit hídi (fél)hurokvágány megszűnne, szerepét a Móricz Zsigmond körtérről a Széll Klámán téren át érkező 61-es, és a Batthyány térnél meghosszabbított 19-es és 41-es villamosok vennék át, ezzel Óbuda villamosközlekedése jelentősen javulna, a szerelvények akár 4-5 percenként is követhetik egymást. Járulékos változás a hűvösvölgyi forgalomban, hogy a 18-as a Széll Kálmán téri végállomás helyett a Savoya parktól idáig közlekedne, valamint újjáéled az 56-os viszonylatszám: a mai 61-es útvonalán, Hűvösvölgy–Móricz Zsigmond körtér között jár majd. A fonódó villamoshálózat déli szakaszán megépült Móricz Zsigmond körtéri átkötést egyelőre nem használnák menetrend szerinti forgalomban.
