Újbuda és Rákospalota után a XVIII. kerületi önkormányzat is vasútellenes kampányt indított

Vitézy Dávid szerint a hazugságokra épülő, szintén DK-s kampány mintázata világos: „a kerületi vezetők a teljes régió számára kiemelten fontos vasútfejlesztéseket próbálják károsnak beállítani és ezek megakadályozásával próbálnak helyi népszerűséget szerezni”.

A volt közlekedési államtitkár Facebook-oldalán adott hangot felháborodásának. Szerinte a valóság ezzel szemben az, hogy „a vasút a legzöldebb és legfenntarthatóbb közlekedési mód, a fejlesztése a helyi közösségeket is szolgálja az elővárosi közlekedés fejlesztésével, az agglomerációból beáramló autóforgalom visszaszorításával”. Úgy véli, Lázár János a hivatalba lépése óta a kormányzat nevében alig várja, hogy egy újabb budapesti fejlesztést húzhasson ki a listákról és minden forrást vidékre csoportosítson.

A Szaniszló Sándor polgármester vezette XVIII. kerület júniusban állt elő azzal, hogy a vasút kerülje el a kerület központját az M5-ös autópálya mentén. Ezt Vitézy tette szóvá először a nyilvánosságban, a kerületiek pedig nagy számban keltek a vasútfejlesztés védelmébe, „hisz aki tömegközlekedik vagy legalábbis nyitott lenne rá, pontosan érti, hogy egy 15 percenként a Nyugatiba közlekedő elővárosi vonat mekkora fejlődést hozna éppen az érintett Pestszentimre számára”.

A tiltakozás hatására a kerület vezetése visszakozott és konzultációt indított, amiben viszont már szavazni sem lehet a 142-es számú vasútvonal elterelésére, ami helyett már inkább metrót építenének, a lajosmizsei vonalat pedig a föld alá vinnék be.

Vitézy azt írja, a tervezés kezdetekor ezt a lehetőséget is sokat vizsgálták, de ha az „ugyanezért lobbizó Gyál és Pestszentimre központjában is föld alá helyeznénk a vasutat, az olyan sokba kerülne, hogy a beruházás társadalmi megtérülése negatív lenne, így az európai uniós finanszírozás esélye is megszűnne”. A szakember úgy látja, ezt a kerületi vezetők is pontosan tudják a számos egyeztetés okán, a konstruktívnak látszó alternatíva felkínálása most csak a helyi politikai kampány része, „a vasút teljes elsüllyesztése nélkül a vonal fejlesztését nem tudták elképzelni az amúgy minden egyeztetésre terepjáróval érkező “zöld” politikusok”.

Habár a 142-es vonalban nagy utasszám-növekedési potenciál rejtőzik, a metróvá történő alakítás társadalmi és közgazdasági szempontból sem igazolható. Magyarországnál sokkal gazdagabb országok nagyvárosaiban sincs ilyen megoldás, az elővárosi vasútvonalak a felszínen, nem egyszer magasvezetésben (töltésen vagy hídszerkezeten) szelik át a családi házas kertvárosokat. Ennek megfelelően a tervek is felszíni vezetéssel, két vágánnyal, színvonalas, akadálymentesített megállókkal, a fontos közúti keresztezéseknél pedig különszintű csomópontok megépítésével számoltak. Kihangsúlyozta: a BFK által 2022-ben készített felmérés alapján a helyiek elsöprő többségben támogatták a fejlesztést: 93 százalékuk támogatta a pálya kétvágányúsítását minden lehetséges szakaszon, a vonatok sűrítése mellett 95 százalékuk, a sebesség emelése mellett pedig 91 százalékuk voksolt.

Vitézy szerint a XVIII. kerületi konzultáció valótlanságokat tartalmaz, mivel a korábban megtervezett változatról ezt írja: „A felszínen vezetett verziót, amely a dupla sínpárral és a tervezett zajvédő fallal még az eddiginél is jobban kettévágja Pestszentimre városrészt, emellett jelentős ingatlankisajátítással járna. Azaz: a felszínen épüljön-e újjá a vasút?”

A kérdésben feltett állítások nem igazak, mivel egyrészt a javasolt változat nem vágja ketté jobban Pestszentimrét az eddiginél, mivel a beruházás tervei a jelenleg Szálfa utcai és Nemes utcai szintbeli közúti átjárók helyett is különszintű közúti átjárókat tartalmaznak. Másrészt habár a felszíni változatnál jelentős ingatlankisajátításra lenne szükség a közúti átjáróknál a rámpák miatt a két csomópont környékén, az alagútba helyezéssel azonban nyilvánvalósan nagyságrendekkel több kisajátításra lenne szükség, főleg ahol az állomások és a peronok is föld alá kerülnének. A konzultáció teljesen valótlanul ennek ellenkezőjét állítja.

A 142-es Budapest–Gyál–Lajosmizse vasútvonal a fővárosi agglomerációs vasútvonalak közül a legnagyobb utasszám-növekedési potenciállal bíró vonal, ahol jelenleg dízelmozdonnyal húzott vonatok járnak óránként és alacsony tempóval. A fejlesztéssel egy helyett két vágány állna rendelkezésre, negyven helyett nyolcvan kilométer per óra lenne a pálya sebessége, halkan suhanó, villamos üzemű Flirt és Kiss motorvonatok közlekednének, az utasszám pedig várhatóan jelentősen, akár a mostani négyszeresére is nőne – mint akár a néhány évvel ezelőtt korszerűsített esztergomi vonal esetében. Vitézy szerint egy ilyen fejlesztés semennyire nem lenne Pestszentimre kárára. Viszont ahogy az esztergomi vonalnál, itt sem térülne meg föld alá helyezni a vasutat csak családi házakkal beépített településeken. Úgy gondolja, amíg Budapesten nagy lakótelepek sem érhetőek el metróval, Gyál és Pestszentimre családi házas központjában metrót követelni csak a helyi választók félrevezetésére alkalmas, metrót csak ennél sokkal sűrűbben beépített területeken lehet ésszerűen létrehozni.

Kiemelte: „Budapesten és Pest megyében 300 ezerrel lett több autó az elmúlt tíz évben és az agglomeráció lakosságszáma megállíthatatlanul nő, az elmúlt tíz évben tíz százalék fölött. A rövidtávú lokális részérdekek mentén a vasútfejlesztések ellehetetlenítése, ahogy a Déli Körvasút esetében, úgy itt is szembemegy minden létező klímavédelmi, környezetvédelmi és közlekedéspolitikai alapelvvel, az ország, a régió és Budapest hivatalos városfejlesztési és közlekedési dokumentumaival. A frissen elfogadott Budapest Mobilitási Terv is tartalmazza a vasútvonal fejlesztését – beszédes, hogy ennek ellenére a Főváros vezetése, ahogy eddig egyik esetben, most sem szólal meg és száll vitába a vasútfejlesztéseket akadályozó kerületi koalíciós vezetőkkel, miközben éppen az összbudapesti szempontok képviselete miatt létezik a Fővárosi Önkormányzat. Ennél jobb példa sincs erre: az összes belső kerület szívja az agglomerációból beáramló autóforgalom miatt szennyezett levegőt. Az elővárosi vasút fejlesztése Budapest egyik legfontosabb ügye, az autóforgalom csökkentésének kulcsa, nem lehet kerületi kérdésként kezelni.”

(Nyitóképünkön egy mozdonyos ingavonat halad Gyálnál. A vasút elterelése vagy a föld alá helyezése helyett teljeskörű felújításra és kapacitásnövelésre lenne szükség. Fotó: Vörös Attila)