Vasúti szövetségek: pontosabb tervet a DAC-hoz!

Közép- és kelet-európai vasúti szövetségek fogalmazták meg kételyeiket a digitális automata kapcsolóberendezés (DAC) alkalmazási tervével kapcsolatban az EU Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE).

A hét szövetség (a cseh Žesnad és SPV, a lengyel ZNPK, a német Die Güterbahnen, a magyar Hungrail, valamint a szlovák ZVKV és Aros) a terv részletesebb kidolgozását kérte, valamint azt, hogy elsőnek bizonyos mennyiségű mozdonyra szereljék fel a szerkezeteket, mielőtt megkezdődik a vagonokra való telepítés. Ezen felül a tervezés és a koordináció fontosságát is kihangsúlyozták, legyen szó a DAC migrációs stratégiájáról, a karbantartás ütemezéséről vagy az infrastrukturális munkálatokról.

Az egyesületek a mozdonyokra és a teherkocsikra vonatkozóan is olyan átfogó terveket kér, melyek megoldásokat tartalmaznak azokhoz az eszközökhöz, amikre nem lehet felszerelni a digitális automata kapcsolóberendezést. Az egyik javaslatuk a gördülőállomány élettartamának végéig tartó úgynevezett tervezett összeférhetetlenség. Ezeknek a terveknek tartalmazniuk kell a mozdonyok és kocsik információit is, például a típusukat, a kapacitásukat és a vasútvonalakat, melyeken közlekednek.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a DAC bevezetését és karbantartását a járművek nagyjavításával kell összehangolni. Például a teherkocsik hatévente esnek át nagyjavításon, a mozdonyoknál viszont erre körülbelül tizenöt évente kerül sor. Úgy vélik, ha az automata kapcsolóeszközöket ettől eltérő ütemezéssel szerelik fel, az a vasúti kapacitás további csökkenését eredményezné.

Egy másik probléma a szövetségek szerint, hogy Európában a gördülőállomány-gyártási kapacitás jelenleg még a meglévő mozdony- és kocsiflotta egyszerűbb megújítására sem elegendő. Ennek következtében nehéz lesz lecserélni azokat a mozdonyokat és vagonokat, melyeket a DAC-cal való inkompatibilitás miatt selejtezni vagy forgalomból kivonni kell. Úgy gondolják, ha kevesebb új mozdony áll forgalomba, mint amennyi régi leáll, az is kapacitási gondokhoz fog vezetni, ami komoly veszély az Európai Unió azon céljára, mely az áruszállítás közútról vasútra való átterelését – az úgynevezett modális váltást – tűzte ki maga elé.

A hét szövetség szerint a DAC európai elterjesztésére vonatkozó terv elkészítése során be kell építeni a megoldások megosztására vonatkozó eljárást is. Ez alapvetően azt jelenti, hogy egy-egy vagon- vagy mozdonytípusra közös megoldást kell alkalmazni az egész szektorra kiterjedően, annak érdekében, hogy egy-egy típus prototípusát ne kelljen országonként külön elkészíteni – elkerülve azt, ami jelenleg az egységes európai vonatbefolyásolási rendszer (ETCS) megvalósítása során is történik.

Az egyesületek úgy hiszik, ennek az a módja, hogy az egyes fuvarozók vagy gördülőállomány-tulajdonosok ne önállóan keressenek megoldást, mivel ha mindenki saját megoldást keres, a következtetések levonása sokkal hosszabb időt vesz majd igénybe, többe fog kerülni és potenciális összeférhetetlenségekhez is vezethet. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, lehetetlen lesz egyetlen reális bevezetési dátumot kijelölni, ráadásul csak a gyártók és a beszállítók fognak belőle profitálni, a tulajdonosok és a fuvarozók pedig magasabb kiadásokra számíthatnak.

Következésképpen az egységesség létfontosságú. Ennek érdekében a szövetségek egy egységes és végleges dokumentumot kérnek a műszaki előírásokhoz (TS), mely magába foglalja a mozdonyok és kocsik digitális és elektromos alkatrészeit is. Ez garantálná a teljes átjárhatóságot az összes DAC-gyártó között, megelőzve bizonyos gyártó vagy gyártók monopolhelyzetét. Azt is javasolják, hogy csak a műszaki előírásoknak megfelelő szerelvényeket engedjék a száz tesztszerelvény próbaüzeméhez – jelenti a Rail Freight.

(Nyitóképünkön két DAC-rendszerrel felszerelt teherkocsi összekapcsolva. Kép forrása: railfreight.com)