Volt-e értelme megszavaztatni az Európai Parlamentben, hogy 2035-től csak karbonsemleges autókat gyárthatnak?
Spoilerveszély: nem. A lényeg igazából ennyi, de ennél egy kicsit alaposabban is megnézzük a kérdéskört.
„Az Európai Bizottság közel két éve terjesztette az Európai Parlament elé – amely aztán 2023. februárban megszavazta – azt a jogszabálytervezetet, amely 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autók gyártását és eladását engedélyezné, amivel betenné a kaput a belső égésű motoros autóknak. A megállapodás értelmében a kivezetés fokozatosan történne: 2030-ig a 2021-es szinthez képest az új személygépkocsik esetében 55, az új kishaszongépjárműveknél pedig 50 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A teljes karbonsemlegességet pedig a 2035-ös céldátumig kell elérni” – írja az Index az elektromobilitásról készült nagy összeállításában.
Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, valamint az Autós Nagykoalíció elnöke, az Energia21 alapító tagja a lapnak az nyilatkozta,
„az autógyártók és -importőrök képviseletében pusztán a reális felvilágosító kampány folytatására szeretném felhívni a figyelmet a zöldátmenet terén. Ez minden iparág, így a közlekedés területén is érvényes. Nem hiszek abban, hogy csak egy megoldás létezik, a közlekedés (is) ennél jóval összetettebb, sokrétűbb terület. A döntéshozók helyett a technológiai fejlődés, a közlekedési szokások révén maga a lakosság fogja eldönteni, hogy közép- és hosszú távon milyen irányt vesz a közlekedés.”
Egy hajtáslánc ugyanis nem hajtáslánc. Ugyanakkor azt se felejtsük el, a villanyautók még nagyon drágák. Azaz az átlagemberek ameddig csak lehet, a 10 millió forint körül tisztán elektromos autó helyett a 2-3 millió forintos, belső égésű motoros használt autót fogják vásárolni.
„Az autó teljes életciklusa alatt nem kivitelezhető a zéró kibocsátás” – mondta Knezsik, hangsúlyozva: „már az áram előállítása is szén-dioxid-kibocsátással jár.”
Az Autós Nagykoalció elnöke azt is megjegyezte, „egy Euro 6.2 dízelmotor károsanyag-kibocsátása annyira kedvező, hogy egy szmogos napon légtisztítóként kellene árulni, mert a szálló por, valamint a mikroszennyeződések elégetésével tisztább levegőt teremt. Ezért sem értem a dízellel szembeni negatív hangokat, és hogy a hajtásláncok közötti versenyben miért sajnálják le a gázolajos autókat. Erre az lehet a válasz, hogy az európai döntnökök a régi, leharcolt, nem karbantartott dízelautókból indulnak ki, amikor határozatot hoznak.”
Mindenesetre 2026-ban felülvizsgálhatják a 2023. februári döntést, így van „remény”. De mi az a remény? Az „ősremény” az, hogy „az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) arra kéri az uniós vezetőket, hogy 2035 helyett 2040-re tolják ki a megállapodásban rögzített határidőt, arra hivatkozva, hogy annak jelenleg érvényben lévő pontjai megvalósíthatatlanok ilyen szűkös határidővel. Knezsik István szerint ebből kifolyólag is az Európai Bizottság a vártnál előbb felülvizsgálhatja a határozatot, és a mostani állapot szerint arra számít, hogy a 2035-ös céldátumot öt, de akár tíz évvel is eltolhatják.”
Másrészt rájönnek az illetékesek arra, hogy egyáltalán nem baj, hogy a benzin, a dízel, a mild hibrid, a plug-in hibrid, a hibrid, az e-power, az elektromos, az LNG, a CNG, a hidrogén elektromos, valamint a hidrogén belső égésű hajtás is a mindennapjaink része lehet. A belső égésű motorok túlélésére sokkal nagyobb az esély, mint gondolnánk: a szintetikus üzemanyagok jelentősen csökkenthetik a benzines és dízelautók károsanyag-kibocsátását.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
