Zöld árufuvarozási folyosók – a GIFT-projekt, 2. rész
A szimulációs (desktop-) teszten azonosították a jelenleg csak közúton szállított árufolyamot, valamint a szállítás paramétereket is elemezték a Budapest–Ploiesti útvonalon. A jelenlegi állapot adatainak rögzítése volt az alapja annak az összehasonlításnak, amely a környezettudatosabb vasúti szállítási mód költségeit, időtartamát és a széndioxid-kibocsátásban tapasztalható előnyeit volt hivatott kimutatni.
A szimulációt követően történt meg a vasúti próbaszállítás, a ground teszt. A Green Intermodal Freight Transport projekt magyar vasúti szereplőjeként a Rail Cargo Hungaria Zrt. vállalta fel, hogy a IV-es korridoron Budapest és Ploiesti között megszervezi a vasúti próbafuvart. Az RCH egy speciális informatikai alkalmazás segítségével folyamatosan nyomon tudta követni a konténer haladását, így aktuális helyzetével kapcsolatban mindig friss információkkal rendelkezett.
A tesztelés célja volt, hogy felmérje, adott viszonylatban a közúti fuvarozás felváltható-e – a költségekkel és a hatékonysággal kapcsolatos szempontokat alapul véve – a környezettudatosabb árutovábbítási móddal.
A South East Europe együttműködési program, az Európai Unió és a GIFT-projekt logóival ellátott üres konténert a Rail Cargo Operator – Hungaria által szervezett, a Rail Cargo Carrier által közlekedtetett Budapest–Ploiesti vonattal tervezte elindítani 2014. március 1-jén a Rail Cargo Hungaria.
A Békéscsaba állomáson végzett felújítási munkálatok miatt azonban azon a hétvégén vágányzár volt, így a vonat március 2-án éjfél előtt indult el Budapestről. A vágányzár miatti torlódások következtében a magyar vonalon összegyűjtött késést a román szakaszon sikerült behozni, a vonat a menetrend szerinti érkezés előtt ért március 4-én a ploiesti terminálra. Itt átemelték egy közúti járműre, amely kiszállította a rendeltetési helyére, egy ploiesti raktárba.
Onnan késlekedés nélkül indult vissza, hogy elérje a március 5-én induló RCC-vonatot, amellyel március 7-én futott be Budapestre. Az út során az előírásnak megfelelően elsősorban a közlekedtetés valós idejét, költségét vizsgálták az RCH által felkért szakértők.
Eredmények
Az út odafelé közel 50 órát, visszafelé mintegy 47 órát vett igénybe. A gördülékeny haladást a vasúti lassújelek mellett az időszakos pálya-felújítási munkák akadályozták. A munkálatok befejezése után várhatóan csökkenni fog az út időtartama és jelentősen javítható a menetidő.
Az út költsége némileg meghaladja az ugyanebben a viszonylatban teljesített közúti fuvar költségét.
|
Green Freight Observatory (Fenntarthatósági Monitor) A GIFT projekt célkitűzései közé tartozik a fenntartható fuvarozási módok népszerűsítése, a gazdaság szereplőinek motiválása arra, hogy részesítsék előnyben a zöld megoldásokat. Ennek a törekvésnek a támogatása érdekében került megalkotásra egy webes felület, a Green Observatory, amelyre a regisztráló, a IV-s, V-ös és VII-es korridoron árufuvarozási vagy szállítmányozási tevékenységet végző vállalatok felvihetik fuvarozási adataikat. Minden feltöltő kizárólag csak a saját adatait látja, másokéhoz nem fér hozzá, így üzleti titkok nem sérülnek. A feltöltött adatok alapján a program kiszámítja, hogy az adott vállalat az adott időszakban mekkora széndioxid-kibocsátást okozott tevékenysége során, s erről egy igazolás is születik. Ezen túlmenően a program folyosónként, illetve országonként összesíti (név nélkül) a vállalkozások által felvitt adatokat, lehetővé téve egy átfogó összkép kialakítását. A felület tekintetbe veszi a hajózási, szállítmányozási, fuvarozási és kombinált szolgáltatásokat végző cégek tevékenységét. A Green Observatory által rendelkezésre bocsátott adatokat használhatják a kormányzati és civil szervezetek statisztikák készítésére, argumentációs anyagok, javaslatok elkészítéséhez. |
A próbaút tapasztalatait összegezve az RCH arra a megállapításra jutott, hogy Budapest és Ploiesti között az intermodális fuvarozás a veszélyes, vagy nehéz áruk továbbításában, illetve a just-in-time (JIT) szolgáltatások terén rendelkezik versenyelőnnyel a közúttal szemben. (A JIT esetében a közúti fuvarozásnak jelentős költségnövelő tényező, hogy az áru megérkezése és az ügyfélnek történő átadása közötti időben a rakománynak a kamionban kell várakoznia, kivonva a járművet addig a forgalomból. Vasúti árutovábbításnál a konténer tárolása a terminálon jóval költségkímélőbb és nem okoz fennakadást a szállító jármű közlekedésében.) A korridoron végzett próbafuvarok következő szakaszában a projektben résztvevő görög vasút, a Trainose vállalta a Ploiesti-ból Görögországba történő továbbítást.
V-ös folyosó: próbaszállítás Verona–BudapestA Politecnico di Bari vállalta a feladatot, hogy a GIFT-partnerek segítségével az V-ös folyosón zajló próbaszállítást megszervezze. Az V-ös folyosón zajló környezetbarát intermodális áruszállítás különböző szcenárióit felvázolva és értékelve, a Verona–Budapest viszonylatot választották ki a konténeres próbaszállításra (ground test).
A ground testtel itt is egy konténert juttatak el Veronától Budapestig. Az első szakaszon egy teherautó vitte a konténert Verona Q.E.-tól Ljubljana Moste-ig, majd Hodoš határállomáson keresztül Budapest BILK-ig vasúton futott, végezetül Budapest BILK-től Gödöllőig ismét teherautó vitte a konténert. Összegzésképpen, 356 kilométert kellett megtenni teherautóval és a fennmaradó 539 kilométert pedig vasúton.
2014. február 3-án 12.18-kor a teherautó elhagyta Verona Q.E.-t (megrakva) és elindult Ljubljana Moste terminál irányába. 16.45-kor a konténer megérkezett a ljubljanai konténerterminálra és a depón várakozott, amíg a Budapestre tartó vonat nem állt készen az indulásra.
Ennek a műszaki fennakadásnak az volt az oka, hogy Szlovéniában az azt megelőző napokban szélsőségesen rossz időjárás helyzet állt fenn. Az ónos eső megkárosította az elektromos vezetékeket, tartóoszlopokat, fák estek a felsővezetékekre, póznákra és vasúti sínekre. 2014. február 10-én 12.30-kor a konténer megérkezett a Gödöllői Ipari Parkba.
Eredmények
A szállítási idő hosszabb volt, mintha kizárólag teherautóval szállították volna az árut ugyanarról a kiindulási állomásról ugyanarra a célállomásra. Bár a szállítási költségek is magasabbak voltak, a piac hajlamosabb a magasabb árat elfogadni, ha az rövidebb és megbízhatóbb szállítási idővel párosul.
A GIFT-projekt elsődleges célja a károsanyag-kibocsátás jelentős mértékű csökkentése. Az azonnali és kézzelfogható előnyt a környezet élvezné.
VII-es folyosó – próbaszállítás Constanta–Dunaszerdahely közöttA Maritime Danube Ports Administration of Galati és a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft. (Bajai OKK Kft) vállalta a VII-es folyosó próbaszállításának megszervezését Constanta (Románia)–Dunaszerdahely (Szlovákia) között.
A konténert Constantában rakodták fel egy a Csepel Ferroportba tartó hajóra, majd a csepeli átrakodást követően a szállítmány egy irányvonaton folytatta útját Dunaszerdahelyre. Bár a szimulációs teszt egy tíz tonnás konténerrel számolt, a kísérletben egy üres konténer vett részt. A valós tesztben szerzett tényleges adatok és tapasztalatok kiváló lehetőséget adtak a kalkulációhoz képest megvalósult eltérések rögzítésére.
A szállítás Constantától Budapest-Csepel kikötőig problémamentes volt, áthaladva Bulgárián, Szerbián és Horvátországon. A Constantából induló (2014. február 13.) hajókonvoj hosszú szállítási ideje Budapest-Csepel kikötőig (2014. március 5.) a téli hajózási feltételeknek volt köszönhető, illetve annak, hogy hegymenetben ment a hajó. A szállítás folyami része problémamentes volt. A konténer azonban nem érte el a vasúti csatlakozást, mivel elmaradt a vasúttársaság értesítése a hajó pontos érkezési idejéről. Ezért négy napig a budapesti MCC-ben kellett tárolni a konténert.
A valós tesztben elért eredmények a fuvar költségét és időtartamát tekintve is jelentős eltérést mutattak a szimulációs tesztben vázolt feltételezésektől, hiszen az adott körülmények és feltételek nem egyeznek meg a nagy számokra alapozott átlaggal. A GIFT-projekt kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az elméletet a valós élet gyakorlati próbájának vessük alá.
Általánosságban megállapítható, hogy a fenntartható módozatú fuvarozás időtartamát tekintve hosszabbnak és költségesebbnek bizonyult a közúti fuvarozásnál. Ezért ezt a fuvarozási módozatot a GIFT projektben résztvevők elsősorban a veszélyes, illetve nagy önsúlyú áruk célba juttatásához ajánlják, illetve olyan esetekre, amikor a just-in-time rendszerben működő társaságokat kiszolgáló konténerek egy elosztó központban, egy hubban tárolhatók.
