A vasúti személyszállítás koncessziós üzemeltetésén gondolkodnak az albánok

Az albán infrastrukturális és energiaügyi minisztérium az EU által támogatott Connecta2 programmal együtt dolgoz ki javaslatokat az országos vasúthálózat közszolgáltatási szerződéséhez.

A délkelet-európai ország az Európai Unió tagjelöltjeként azon dolgozik, hogy összehangolja közlekedéspolitikáját az EU-val a csatlakozás érdekében. A nemzeti vasút HSH szerkezetátalakítását tervezik egy vertikálisan elkülönített infrastruktúra-kezelő létrehozásával, ami a 677 kilométeres vasúthálózatért felel.

A minisztérium előzetes piaci konzultációt rendelt meg a személyszállítási szerződés iránti érdeklődés felmérése érdekében, továbbá hogy visszajelzéseket kapjon az átlátható, versenyképes és hatékony pályázati eljáráshoz. Az üzemeltetőknek „egyedülálló lehetőségük nyílna arra, hogy erős kormányzati és uniós támogatással lépjenek be egy növekvő piacra, mely hosszútávú jövedelmezőséget kínálna a közszolgáltatási szerződések és a határokon átnyúló szolgáltatások jövőbeli bővítése révén”.

A személyszállítás elsősorban Durrës és Tirana, valamint a fővárostól tizenkét kilométerre északnyugatra elhelyezkedő Teréz anya nemzetközi repülőtér (TIA) között zajlana, tervezett meghosszabbítással az ország északnyugati részén, a montenegrói határnál található Hani i Hotitig és az észak-macedón határnál fekvő Pogradecig. A személyszállítási teljesítményt 2026-ra csaknem 1,1 millió vonatkilométerre határoznák meg, ami a jövőbeli bővítéseknek köszönhetően négymillió kilométer környékére emelkedhet 2036-ra.

Az alapcsomag 2026-ra 1 millió 98 ezer 974 vonatkilométert szabna meg, nyolc közlekedő és két tartalék villamos motorvonattal, munkanapi 117 vonatjárat mellett, három viszonylatra:

• A Tirana és Durrës közötti 37,9 kilométeren napi 44 járat közlekedne, irányonként 36 és fél perces menetidővel; a három motorvonat 555 ezer 815 vonatkilométert gyűjtene.
• A főváros és a Teréz anya repülőtér közötti 15,4 kilométert cirka húsz perc alatt tennék meg a vonatok, napi 52 járattal; ide is három szerelvény kellene, a meghatározott kilométermennyiség 289 ezer 900.
• Durrës és a reptér viszonylatában (32,6 kilométer) napi 21 vonatot lehetne igénybe venni, 28 perces menetidővel; ehhez két jármű kell, melyek 253 ezer 259 kilométer tennének meg 2026-ban.

A jövőbeli bővítés jóval hosszabb távokat foglalna magába. A munkanapokon 48 vonattal üzemelő szolgáltatáshoz további nyolc plusz négy tartalék villamos motorvonat kellene, amik összesen négymillió vonatkilométert tennének meg.

• A főváros és Hani i Hotit közötti százhúsz kilométeren 2030-tól közlekedne kétóránként két vonatpár, másfél órás menettartammal. A négy szerelvény két és fél millió vonatkilométert gyűjtene évente.
• Durrës és Pogradec között 2035-től indítanák el a megújult szolgáltatást. A 151 kilométert 3 óra 15 perc alatt küzdené le a négy motorvonat, amik kétóránként követnék egymást és évente másfélmillió vonatkilométert tennének meg.

Hogy az utasok megfelelő szintű szolgáltatáshoz jussanak, és ne a jelenlegi, romos síneken kelljen utazni, a vonalakat százhúsz kilométer per órás sebességgel használhatóra újítanák fel, 25 kilovolt ötven hertzes váltakozó áramú villamosítással egyetemben. A pályára feltelepítenék az egységes európai vonatbefolyásolási rendszer egyes szintjét (ETCS L2) is, amit a jövőben akár a kettes szintre (L2) is tovább lehetne korszerűsíteni.

A tendergyőztesnek új, használt vagy lízingelt járműparkot kellene forgalomba állítania és valószínűleg karbantartania is, ezen felül a menetjegyeket is árusítaná.

A szerződés időtartamát és a javadalmazási modellt a piaci konzultáció eredménye alapján határozzák majd meg, figyelembe véve a gördülőállomány életciklusát, a mobilizálási költségeket és a versenyképes pályázat garantálását.

A tenderprocedúra várhatóan ez év harmadik negyedévében, ősszel kezdődhet meg, a szolgáltatásokat pedig egy évvel később, 2026 őszén indítanák el – számol be a Railway Gazette.

A 34 kilométer hosszú Durrës–Rrogozhina vonalszakasz felújítása egy külön projekt, amihez az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújt 90,5 millió eurónyi uniós kölcsönt.

(Nyitóképünkön egy albán személyvonat. Kép forrása: Railway Gazette)