Amerikai pénzből épülhet autópálya és vasút is Romániában

A befektetők pénzeihez azonban először meg kell határozni a végleges útvonalakat, valamint az uniós és állami finanszírozások lehetőségeit is.

Amerikai befektetők segíthetnek a Balti-tenger partján fekvő lengyelországi Gdanskot és a Fekete-tengernél található romániai Konstancát összekötő autópálya létrehozásában, valamint a két fontos kikötőváros közötti vasútvonalak fejlesztésében.

Románia közlekedésügyi minisztere, Lucian Bode a Kelet-Európát észak-déli irányban átvágó, Via Carpatia elnevezésű közlekedési útvonallal kapcsolatban a napokban nyilatkozott az infrastrukturális gigaberuházással kapcsolatban. Elmondta: a beruházások kimondottan az Európai Unió tagállamaira és a NATO tagországaira vonatkoznak, ezért a tervezett fejlesztés nem vezethet Ukrajnán keresztül.

Az útvonal Romániát érintő részeivel kapcsolatosan több javaslatot is tett a román kormány. A vasút alapvető iránya Konstancától Bukaresten, Predeálon, Brassón, Segesváron át a Fehér megyei Koslárdig (Coșlariu) vezethet, ahol kétfelé ágazhat: a magyar határnál fekvő Kürtösig (Curtici), valamint Kolozsváron át a szintén a határnál fekvő Biharpüspökiig (Episcopia Bihor). A pálya Bukarest és Predeál, valamint Segesvár és Koslárd közötti része már megújult, a Predeal–Brassó szakasz már az előkészítési fázisban tart, aláírt szerződéssel, a Brassó–Segesvár szakasz korszerűsítéséhez pedig nemrég írták alá a szerződést. A kormány a biharpüspöki irányt priorizálja, mivel az a rövidebb útvonal.

A Litvániát a görögországi Szalonikivel összekötő autópálya Romániában a Nagyvárad–Arad–Temesvár–Lugos (Lugoj) nyomvonalon haladna, majd két irányt is felvenne. A fő irány Lugostól Nagyszebenen, Pitești-en és Bukaresten át érné el Konstancát, Lugostól pedig egy kis kiágazás is vezetne az ország délnyugati részén, a bolgár határnál található Calafatig. A csak EU-s tagállamokban és NATO-tagországokban vezető autópályán körülbelül 26 óra alatt lehetne megtenni a Baltikum és a Balkán közötti 2356 kilométert. Bode elmondta: a megvalósítás sokkal egyszerűbb lenne, ha Románia és Bulgária is a Schengeni-övezethez tartozna.

A miniszter beszámolt a Romániában épülő autópályák jelenlegi helyzetéről is. A Torda és Szászsebes között készülő, a kivitelezővel kapcsolatos problémákkal terhelt szakaszokat várhatóan 2021 végéig átadják. Szintén jövőre adnák át a forgalomnak a Bákó (Bacau) közelében épülő, kerülőútnak tervezett 17 kilométeres pályaszakaszt is, mely már 85 százalékban elkészült. A Marosvásárhely és Brassó közötti autópálya létrehozása pedig továbbra is kiemelt projekt a kormány előtt. A Jászvásárt Marosvásárhellyel összekötő Egyesülés-autópálya megvalósítása során viszont a helyi hatóságok az útvonal módosítását kérik. Bode reményei szerint a problémákat 2021 közepéig sikerül majd tisztázni. Ezt követően fejezhetik be a megvalósíthatósági terveket, majd lehet kiírni a közbeszerzéseket az egyes szakaszokra – számol be a Pénzcsinálók.