japán

A második világháború előtt sokat vitáztak arról, mire alkalmasak a repülőgép-hordozók. Pearl Harbor, 1941. december 7-e: a vita örökre eldőlt.

A világ borkedvelőinek évről évre nagy eseménye, amikor megérkezik a Beaujolais Nouveau – no de Japánba is meg kell érkeznie!

Egy ígéretes kisjet, amibe rengeteg pénzt öltek, de igazi értékét leginkább technikai különlegessége adja.

Egy tabu dőlt meg: a szigetország harci feladatokra is alkalmas gépeket értékesítene Indiának.

Japán 2015-ig bevezetheti a nagy sebességű tehervonatokat. Ehhez egy meglehetősen furcsa, megkérdőjelezhető hatékonyságú technológiát használnának.

Jellegéből, sebességéből adódóan a maglev inkább a repülés, mintsem a vonatozás alternatívája lehet.

Beköszönt-e valaha a nagysebességű szárazföldi közlekedés új korszaka?

Az utasok nagyon elégedettek voltak, az elemzők felszisszentek: sok idő és rengeteg gép kell a megtérüléshez.

A sérülés nem komoly, az érdeklődés mégis nagy, elvégre az első műanyag utasszállító első horzsolásáról van szó.

Somogyvári József, repülőkörökben: Soma kapitány a Torontó–Budapest járaton teljesítette nyugdíj előtti utolsó repülését – fél évvel később leállt a Malév hosszú távú hálózata.

Az Álomrepülő első chartere Hong Kongba, első nemzetközi járata Pekingbe, első interkontinentális járata Frankfurtba vezet.

Az UITP felmérése szerint átlagosan a svájciak vonatoznak a legtöbbet a világon.

Bár sikerültek a nagyhatótávolságú próbák, a japánok először rövidebb járatokon állítják a 787-est forgalomba.

Távdiagnosztikától üzemanyagtöltésig a rövid fordulóidőért: a Dreamliner jól vizsgázott a kibocsátó légitársaság színeiben Japánban.