Farnborough, harmadik nap: 12,5 milliárdnyi üzlet

Jó napja volt a szerdai is az Airbusnak és a Boeingnak, de szépen csurrant-cseppent a megrendelésekből más repülőgépgyártóknak is.

Nagy öröm a japánoknak, hogy a késlekedő Mitsubishi MRJ komoly lökést kapott egy amerikai vevőtől. A még elvi megállapodás, szándéknyilatkozat szerint a SkyWest nem kevesebb mint száz százszemélyes gépet rendel majd, listaár szerint 4,2 milliárd értékben. A program a mondhatni szokásos csúszások közepette most úgy alakul, hogy várhatóan 2017–18-ban szállíthatja a cég az első vevőknek az első példányokat. A Mitsubishi egyébként egy nyolcméteres kabinmakettet állított ki Farnboroughban, hogy érzékeltesse a kategóriájához képest valóban kényelmesnek ígérkező gép méreteit.

A SkyWest után ismét a lízingcégeké volt a főszerep, no meg a két nagy gyártóé. A Hongkong központú kínai CALC (China Aircraft Leasing Co.) ugyancsak szándéknyilatkozatban kötelezte el magát 36 keskenytörzsű Airbus megvételére, köztük nyolc A321-esére, a listaáron számolt érték 3,1 milliárd dollár. Az új gépek részei annak a programnak, amelynek révén a cég 60 gépes állományát 2015-re 100 gépessé akarja növelni.

Egy másik lízingcég, a CIT Aerospace 10 A330-ast vásárol, megintcsak listaáron számolva 2,3 milliiárd dollár értékben, de ami ezen belül különösen értékes a gyártó számára: a gépek egy meg nem határozott része az a bizonyos 240 tonnásra növelt felszállósúlyú, megnövelt hatótávolságú változat lesz, amelyet a farnborough-i szalon legelején jelentett be az európai gyártó. Mint a CIT elnöke mondta: „Ha egy társaság négyezer mérföldes vonalakat akar repülni, érdemes a nagy hatótávolságú verzió felé gravitálnia...”

A dublini Avolon Leasing a Boeing keskenytörzsű-kínálatából válogatott: a szándéknyilatkozat szerint 10 737 MAX8-ast, öt 9-est és tíz újgenerációs 737-800-ast vásárol, illetve megerősíti korábbi opcióját öt további MAX-ra. Az üzlet értéke, természetesen listaáron, 3,2 milliárd dollár, és az üzlet bázisa a „rugalmas megállapodás” a gyártó és a cég között a különféle verziók dolgában.

Sikeres napja volt az olasz–francia gyártású piacvezető légcsavaros gyártójának is: a kaliforniai Air Lease Corporation – megint egy lízingcég – két 72 személyes ATR-72-est szerez be, a dán Nordic Aviation Capital első ATR-72-esét vásárolja. A tajvani TransAsia Airways 8 fix megrendelést és egy opciót jelentett be 210 millió értékben, a Vientinában működő Lao Airlines két 72-est vesz a legújabb, 600-as kiadásból.

A farnborough-i repülőszalon harmadik napja tehát meglehetősen jól sikerült üzletileg, összesen 12 és fél milliárd dollár értékű üzletkötéssel, a lízingcégek főszerepe pedig igazolja az előző nap idézett nyilatkozatot: a Pratt & Whitney elnöke szerint épp az az iparág egyik perspektívája, hogy a lízingcégeket nem rázza meg annyira a válság, és az is világos, hogy a piacot húzó térség továbbra is Ázsia.

A repülőbemutatók is jól sikerültek: a továbbiakra nézve kicsit talán csökken az érdeklődés amiatt, hogy három nap után hazarepül Seattle-be az airshow egyik sztárja, a Boeing kompozit 787-ese, amely a földön a kiválasztottak számára kellemes belső berendezésével mutatkozott be, a délutáni airshow idején pedig meredek emelkedésével, erősen bedöntött fordulóival, és egy-egy látványos touch-and-go-val örvendeztette meg a reptéren és a reptér körüli dombokon sereglő repülőbarátokat. A bemutató külön érdekessége volt a gép csendessége, ahogy arrafelé mondták, állandóan „susogó üzemmódban” repülte az elemeket, és az is feltűnt a szakembereknek, hogy a közvetlen fel- és leszállásokon kívül nagyrészt „tiszta szárnnyal”, tehát fékszárnyak kibocsátása nélkül repülte programját az álommadár, a Dreamliner.

A gyárban tovább zajlik majd az átadás előkészítése: a gép heteken belül munkába áll a Qatar Airways első 787-eseként. Addig is a társaság agilis vezérigazgatója, Al Baker igazán elégedett lehet, ahogy a gép a túldöntött fordulókban újra és újra megmutatta a közönségnek a Qatar-feliratot. Al Baker elmondta, a gépet először Öböl-menti rövidebb útvonalakon dolgoztatják, majd amikor már simán megy az üzemeltetés, következnek a hosszabb vonalak, például a Doha–London járat.

Marad viszont egészen az utolsó közönségnapig a légibemutatók másik sztárja, a kétemeletes óriás, az Airbus A380-asa, amelynek repülése azért különösen tetszetős, mert a szokásos figurákat az Airbus megszokott gyári gépe helyett egy gyönyörűre festett, ugyancsak légitársaság-birtokolta gép repüli. A Malaysia Airlines festése remekül sikerült, és a még mindig erősen szürkés dél-angliai égbolt alatt gyönyörűen mutatott a mértéktelenül bedöntött óriás hófehér és kék színezése.