Hegyi vasút a millenniumra

A sokak által az ország legszebb vonalának tartott, ma 11-es számot viselő Győr–Veszprém vasútra a Győr–Veszprém–Dombóvár Helyiérdekű Vasút kapott engedélyt 1895 márciusában. A millennium környékének lendületére jellemző módon bő egy évvel később, 1896. augusztus 11-én átadták a „könnyebb”, Győr–Bakonyszentlászló szakaszt, és a Cuha völgyének alagútja, valamint a műtárgyak jó része is készen állt. A vonal befejező (ám nehezebb terepen vezető) szakaszát Bakonyszentlászló–Veszprém között 1896. december 16-án avatták. Az 1872-ben a székesfehérvári vonalon átadott veszprémi (külső) állomástól egy rövid, 3,5 kilométeres szakaszt vezettek Veszprém város állomásig.

Az engedélyező okirat adatai szerint a Győr–Veszprém vonalat 40 kilométeres óránkénti sebességre, legfeljebb húszezrelékes emelkedőkkel építették ki, a legkisebb ívsugár 200 méteres volt. Összesen 493 méternyi alagutat vájtak ki, a leghosszabb a 310 méteres eplényi. Magyarországon egyedül itt láthat a vasúton utazó „svájci típusú” félalagutat, azaz oszlopos tetőszerkezettel védett pályát. A vasút mindezek ellenére nem a látványosságokat szolgálta. Az elsődleges cél a helyiérdekű további vonalain (Veszprém–Lepsény–Dombóvár) a fiumei, tengeri kereskedelmi összeköttetés megvalósítása volt, és a fában gazdag, sertéstartásáról híres Bakony árucikkeinek kereskedelme. A közvetlenül a pálya mentén fekvő vinyei fűrésztelepet 1912-ben adták át.

A trianoni békediktátum érvénybe lépése után felértékelődött a középhegységi bányászat. Eplény környékén 1932-től bányásztak mangánt, amely többek közt a harmincas években fellendülő német és magyar hadiipar fontos alapanyaga volt. A dudari szénbányához 1957-ben épült szárnyvonal, 1984-től a Fenyőfő-Bakonyszentlászló környékén kitermelt bauxitot is vasúton szállították az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári timföldgyárakba.

A bányák fokozatos bezárása után egyre inkább a személy-, különösképp a turistaforgalom vált a vasútvonal elsődleges feladatává. Ezzel együtt a 2006. júliusi, úgynevezett „halállistán” szerepelt a vonal bezárása, a komoly társadalmi ellenállásnak (Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség, Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése) hála, csak 2009. december 13.–2010. július 4. között szünetelt a személyforgalom a Veszprém–Bakonyszentlászló szakaszon, de a hétvégi kirándulóvonatok üzemeltek.