Ismét történelmet írt Ausztria: teljes hosszán üzemel a Koralm-vasút

Az 5,9 milliárd eurós beruházásnak köszönhetően az eddigi három óráról mindössze negyvenöt percre csökken a Graz és Klagenfurt közötti menettartam.

A mai árfolyam alapján csaknem 2300 milliárd forintot kóstáló óriásprojekt során több mint 260 kilométernyi új vasúti pálya, továbbá 23 új, korszerű állomás és megállóhely épült ki Ausztria Stájerország és Karintia szövetségi tartományai, ezen belül is az ország második és ötödik legnagyobb városa között 127 kilométeren vezető Koralm-vasút (Koralmbahn) részeként. A vonal központi eleme a világ egyik leghosszabb vasúti alagútjának számító, 33 kilométer hosszú Koralm-alagút (Koralmtunnel).

A Koralmbahn építése 27 éve, 1998-ban kezdődött, első szakaszait 2007-ben helyezték üzembe. A gigaprojekt körülbelül 130 kilométernyi, 250 kilométer per órás tempóval járható vasúti pálya létrehozását foglalja magában, melyből ötven kilométer fut alagútban – a legnagyobb a Koralm-bázisalagút a maga 33 kilométerével, melyet 2008-ban kezdtek el megvalósítani, az egyik csövét 2018-ban fúrták ki, a végleges áttörésre 2020-ban került sor. A műtárgyon először 2023-ban haladhatott végig vonat. Az új állomások és megállók közül egytucatnyi található az új szakaszon. A pálya karintiai szakaszán 2023-ban vették fel a forgalmat.

A vonal fizikailag 2024 decemberére készült el teljes hosszban. A teherforgalom idén november 4-én indult meg a teljes Koralm-vasúton, a személyszállító vonatok pedig az idei menetrendváltással vehették birtokukba. A legfontosabb menetrendi változás, hogy a railjet expressek (RJX) Graz és Klagenfurt közötti menettartama a jelenlegi bő két óráról mindössze 41 percre csökkent.

Az egyik legfontosabb európai infrastrukturális beruházásnak számító vonal az új déli útvonal részeként tovább erősíti a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) a Baltikumot az Adriával összekötő vasúti folyosóját, mely a kontinens egyik legfontosabb árufuvarozási útvonala.

A Koralmbahnnal a Villach és Graz között közlekedő vonatoknak nem kell kerülőt tenniük Knittelfelden, Leobenen és Frohnleitenen át, így hamarabb elérhetik céljukat. Ez különösen az egyeskocsi-fuvarozás számára fontos, melynél az egyes, különböző megrendelőktől származó árukkal rakott kocsikat hatékonyan konszolidálják a szállításra. Az új, szinte sík terepen vezető útvonalnak köszönhetően vonatonként 250–280 tonnával többet lehet egyszerre fuvarozni. A rövidebb tranzitidővel és a hatékonyabb fordulásokkal évente összesen akár 300 ezer vonatkilométer is megtakaríthatóvá válik.

Az új összeköttetés a déli útvonal további bővítésével – különösen a Semmering-bázisalagúttal – egyre fontosabbá válik majd a jövőben mint Ausztria és Európa mobilitási, gazdasági és klímavédelmi gerince.

(Nyitóképünk forrása: ÖBB)