Itt a legújabb vasúti jelentés az uniós országokról

A 2018 és 2022 közötti időszakban a személyszállítás a pandémia miatt visszaesett, majd helyreállt. Az árufuvarozás azonban stabil lejtőn halad, így beavatkozást igényelne.

Az EU a vasúti közlekedés fejlődéséről kiadott kilencedik jelentésének adatait és a főbb trendeket elemezve a vasúti piac 2019-ig folyamatosan, évente átlagosan három százalékkal nőtt. A Covid–19-világjárvány 2020-as kitörése azonban felborította ezt a tendenciát: a korlátozások a személyforgalmat 46, az áruszállítást pedig nyolc százalékkal vetették vissza.

A szektor 2022-re szinte teljesen helyreállt: a személyforgalom elérte a 395,5 milliárd utaskilométert, ami a 2019-es érték 96 százaléka, az áruszállítás pedig 416 milliárd tonnakilométerre nőtt.

A magántársaságok jelentősen megerősítették pozíciójukat az EU-n belül: a teherfuvarozási szegmensben 39 százalékról 49-re nőtt a piaci részesedésük, a személyszállítási szolgáltatások terén pedig huszonegy százalékra erősödtek a közszolgáltatási szerződésekkel, a kereskedelmi tevékenységben pedig 12,6 százalékos eredményt értek el.

Az infrastruktúrát vizsgálva az uniós tagországok vasúthálózata összeségében eléri a 202 ezer kilométert, a vonalak 57 százaléka villamosított. A nagysebességű pályák hossza több mint 12 ezer kilométer, ez 2018-hoz képest 10,4 százalékos növekedést tükröz.

Az infrastruktúra fejlesztésére költött összeg a 2018-as 38,7 milliárd euróról (jelenlegi árfolyam alapján körülbelül 15 ezer 400 milliárd forintról) 50,8 milliárd euróra (20 ezer 200 milliárd forintra) emelkedett 2022-ben; ezeket a pénzeket karbantartásra, korszerűsítésre, felújításra és új beruházásokra – például új vonalak építésére – fordították.

A vasúti szektor 2022-ben körülbelül 900 ezer embert foglalkoztatott az EU-ban, a dolgozók nagy része, 77 százaléka volt férfi. A munkaerő elöregedésének problémája azonban továbbra is kritikus: az alkalmazottak 42 százaléka ötven év felett van.

A vasúti közlekedés a környezeti ellenállóképességével is kitűnik: a közlekedéssel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 0,3 százalékáért felelt 2022-ben, miközben az utasok 8,1 százalékát, az áruknak pedig a 16,6 százalékát szállította el. Az áruszállítás részesedése azonban némileg visszaesett: 18,7 százalékról 17,2-re csökkent, ami stratégiai módosításokat tesz szükségessé. Ráadásul az Eurostat adatai alapján a vasúti árufuvarozás volumene 2023-ban további 4,9 százalékkal csökkent, ezért a piac stabilizálása most már innovatív megoldásokat és erősebb üzleti támogatást kíván.

Az elemzők a visszaesést a gazdaság instabilitásának és a többi szállítási móddal való fokozódó versenynek tulajdonítják, ami arra készteti az üzemeltetőket, hogy a helyzetnek megfelelően módosítsák a stratégiáikat – számol be a Railway Supply.

(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: Hungrail)