Mi látszik a felszínen?
Legszembetűnőbb a belső Üllői út (Kálvin tér–Nagyvárad tér között) „villamostalanítása” volt, folytatva ezzel a kelet-nyugati metró átadásakor megkezdett koncepciót: a főútvonalakon elsősorban a párhuzamos kötöttpályás közlekedés szűnt meg. A 42-es és 52-es villamosok vonalát fokozatosan rövidítették: 1976. június 16-án jutott a Kálvin téri aluljáró építése abba a fázisba, hogy az Üllői út torkolatát le kelljen zárni. A Névtelen utcánál új fejvégállomást alakítottak ki a villamosoknak, ez az állapot hivatalosan november 16-ig tartott.
A metró átadásakor, december 31-én az 52-es megszűnt, a 42-es Nagyvárad tér–Kispest, Tóth Árpád utca között járt. Az eddig is a Nagyvárad tértől induló 50-es villamos az 52-es pótlására betétjáratot kapott Kispest, Villanytelepig 50A jelzéssel. Éjszaka az 50-es villamos közlekedett a Nagyvárad téről a pestlőrinci Béke térig.
Egységes autóbuszhálózatot vágott ketté a metró megindulása. Két, egymást átlapoló járat közlekedett a Kiskörúton és az Üllői út belső szakaszán: Óbuda, Miklós utcától a Nagyvárad térig közlekedett a 6-os, a Madách tértől a József Attila lakótelepig a 81-es. 1976. december 31-től a 6-os Óbudától a Deák térig közlekedett, a 81-es belső végállomását a Nagyvárad térre helyezték.
Nem kapcsolódott szorosan a metró átadásához, de szintén 1976 utolsó napján indult el a Keleti pályaudvar és a Naphegy tér között a 78-as autóbusz, a 89-es volt külső szakaszán. Ez utóbbi járat útvonala a Nagyvárad tértől a Blaha Lujza térig rövidült.
1976-ra már olyan sok autóbuszjárat közlekedett Budapesten, hogy a meglévő, 1-100-ig tartó kereten belül sok viszonylatot már nem tudtak „hova tenni”, betűjelet kaptak így az „alapjárattal” csak a végállomáson találkozó buszok is. Az Örs vezér teréről induló 31-esnek például volt A, B, C és Y jelzésű változata is. A gyorsjáratokat az alapjáraténál százzal magasabb, piros számokkal jelölték. A viszonylatszámozás reformja a 100 fölötti számokat is a „lassú” buszokra osztotta ki, az elágazó járatoké lett az „alapjárat+100” számozás, ahol ez könnyen megoldható volt.
A példaként felhozott 31-es buszcsaládból a 31A a 130-as, a 31B a 131-es, a 31C a 133-as, a 31Y a 144-es számot kapta. A gyorsjáratok számozása az alapjáratéval egyezett meg, de keretezett piros számjegyekkel, az expresszek keret nélküli piros számot és egy E betűt kaptak. A Rákóczi úti (hivatalosan alapjárat nélküli) 7C is ekkor kapta a 7-es számot, a 107-esből lett a piros 7-es. Ez a rendszer kisebb változtatásokkal (200 fölötti számok bevezetése) a 2008. augusztus 21-én érvénybe lépett paraméterkönyvig megmaradt.
A BKV igyekezett a lehetőségekhez képest maximálisan tájékoztatni az utasokat a változásokról. A metróállomásokon és a nagyobb csomópontokon ingyenesen bárki hozzájuthatott egy vaskos füzethez, amely a megváltozott számozású autóbuszjáratok táblázatán kívül a 3-as metró összes új állomásának felszíni és föld alatti térképét is tartalmazta.
