Tovább bonyolódik a BKK e-jegyének története

A sorozatosan napvilágra kerülő információmorzsákból úgy tűnik, a közlekedési társaság megfelelő források és a gazda, a főváros háta mögött kezdett bele az e-jegy fejlesztésébe.

Korábban annyi derült ki, a BKK-tól a T-systems eredetileg közterületi jegykiadó-automaták telepítésére és üzemeltetésére kapott megbízást. A jegykiadó-automaták fejlesztési projektjét a főváros tartja magánál, hiszen az önkormányzat biztosítja hozzá az uniós forrással is kiegészített pénzügyi hátteret. A BKK csupán az projekt megvalósítója, és beszámolási kötelezettséggel tartozik Budapest döntéshozó szerve, a Fővárosi Közgyűlés felé. Azaz a BKK csak olyan projektet indíthat el, amelyre a Fővárosi Közgyűlés rábólintott. A közterületi jegykiadó-automatákról szóló szerződést tehát valószínűleg utólag egészítették ki az e-jegy fejlesztésére irányuló megbízással.

Hogy a Fővárosi Közgyűlés milyen szigorúan számonkért mindent, jól mutatja, a jegykiadó-automaták fejlesztése során a szerződés legkisebb módosításairól is szavaztak. Százezer forint nem tétel, mégis, amikor 2016-ban ekkora összeg maradt felhasználatlanul az addigra már háromszáz automatát eredményező projektben, szavazással döntöttek annak 2017-re történő átcsoportosításáról, további tíz automata beszerzéséről.

Az ekképpen megfelelően korrektnek és szigorúnak bizonyuló jegyzőkönyvekben viszont nincsen nyoma egy sokkal nagyobb összeg elköltéséről szóló szavazásnak: a T-Systemsszel kötött szerződésben  22 millió 225 ezer forint plusz áfa költség szerepel az e-jegyrendszer üzemeltetésére 2017 decemberéig, amely 2018 január elsejétől hárommillió forinttal emelkedik.

A BKK és a T-Systems közötti szerződések idén július 13-án, tehát az e-jegy bevezetése napján írtál alá. E szerződés 3. számú módosításában található meg minden, ami az e-jegy fejlesztését érinti. A két cég már 2016. december 22-én fejlesztési szándékmegállapodást kötött, amelyben a BKK jogi kötelezettségek nélkül támogatta a T-Systemset, hogy 2017-ben fejlesztéseket végezhessen a jegyrendszeren.

A szerződésmódosításban az is szerepel, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési-felügyeleti Főosztálya utólagos szabályossági vizsgálatra jogosult, mivel a jegyautomata-rendszer részben uniós pénzügyi támogatással jött létre. A BKK és a T-Systems arról is szerződött, hogy az uniós források igénybevétele érdekében a webes fejlesztés utólag előkerülő problémáit mindenképpen orvosolni kell, pénz nem veszhet el.

A BKK korábban nem vállalt felelősséget a T-Systems által fejlesztett rendszerre, de a szerződés erről is rendelkezett, Dabóczi Kálmán BKK-vezér megrendelőként, Lakatos András T-Systems-vezér pedig vállalkozóként aláírt egy közös jegyzőkönyvet az online webshop megnyitásáról, a szerződés szerint innen a BKK oldalán pattog a labda.

A közzétett  szerződésmódosítás végéről  sajnos lemaradt a második melléklet, amely a webes értékesítési szoftver, valamint az ellenőri készülékek pontos műszaki leírását tartalmazná. Ez azért bír jelentőséggel, mert a szerződés szerint a megrendelő BKK átadhatja az ellenőri applikációt a MÁV-Startnak. Ahhoz viszont, hogy az app a vasúti kalauzok kezében is működjön, azt eleve a startos rendszerrel kompatibilisen kellett volna kifejleszteni.

A BKK és a T-Systems korábbi közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy a vizes vb és a bevezetés időpontja között nincs összefüggés. Ehhez képest a szerződésmódosítás első mellékletében szó szerint az áll, hogy „a TVM (Ticket Vending Machine – jegyértékesítő készülék) -rendszer a korábbiakban nem rendelkezett webes értékesítési felülettel és lehetőséggel, ezt a funkciót a FINA Világbajnokság alatti zökkenőmentes díjtermék-értékesítés megvalósíthatósága érdekében szükséges bevezetni”.

A BKK online értékesítési rendszerének bevezetése alatt kialakult helyzet tisztázására Tarlós István főpolgármester átfogó vizsgálatot rendelt el. A témával kapcsolatban a vizsgálat lezárásáig a BKK nem ad ki információt. Ez azért kár, mert továbbra sem tudható, milyen felhatalmazás alapján, milyen költségvetés terhére, milyen műszaki dokumentáció alapján történt az e-jegy fejlesztése. Az sem igazán hihető, hogy az igazán bürokrata Uniónak ne szúrna szemet, hogy egy általa részfinanszírozott projekt az eredetitől eltérő formában valósult meg, tehát adott esetben egy a támogatási összeg visszatérítéséről is szó lehet. Mivel léteznek bejáratott mechanizmusok arra, ha egy uniós támogatású projekt tartalmát időközben változtatni kell, 2016 decembere óta erre bőven nyílt volna lehetőség. Úgy tűnik tehát, hogy az e-jegy nem csak konkrét műszaki tartalmában, hanem előkészítettségben is elég halványan teljesített.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!