Erőforrás-hatékony Európa

Molnár András   ·   2011.08.18. 20:00
eu_cts

Mindkettő az Európa 2020 stratégia része, hangzatos című alapdokumentumokkal, melyeknek vezérvonala az alternatív erőforrások és üzemanyagok népszerűsítése az Unióban, illetve az európai közlekedés energiafelhasználásának minél hatékonyabbá formálása.

Ebbe az elképzelésbe illeszkedik a Tiszta Közlekedési Rendszerek (Clean Transport Systems, CTS) is, mely a tervek szerint véget vet az olaj dominanciájának a közlekedésben, és hosszú távú, a közlekedés minden ágát lefedő stratégiát nyújt az alternatív energiaforrások felhasználására. A programról október elejéig folynak az egyeztetések, a tényleges indulás 2012 első negyedévében várható. A konzultációban gyakorlatilag bárki részt vehet, az angol nyelvű kérdőív itt érhető el.

Az ehhez hasonló füstfellegek biztosan nem férnek bele a CTS kereteibe

Hogyan hat ez majd a magyar közlekedésre? Hogyan hat azokra a közlekedési vállalatokra, amelyek járművei időnként nem látszanak az általuk okádott füstfellegben? Mik azok a lépések, amiket az állam, a cégek meg kell tegyenek, hogy megfeleljenek a tervezet előírásainak, és nem utolsósorban, hogy élhető környezetet teremtsenek?

Kezdjük talán a kötöttpályás járműveknél. A magyar vasúton folyamatosan jelennek meg a korszerű villanymozdonyok, amiknek természetesen minden szakmabéli és vasútbarát örül, de eközben a dízeles állomány többsége emberi számítás szerint is túl van már élete delén. Régen a gőzösök füstje sajátos hangulatot adott a vasútnak, ma egy füstölgő Csörgő leginkább bosszúságot okoz, különösen mikor egy balatoni út során a „megsülünk vagy megfulladunk” dilemma mentén kell az utasnak dönteni, lehúzza-e az ablakot. Bár a fő személy- és teherszállítási folyosók többnyire már villamosítottak, az áruszállításban ezeknek a füstokádó őslényeknek (amelyeket persze vasútbarátként még mindig csillogó szemmel csodálunk) továbbra is jelentős a szerepük. Őket kiváltani komoly kihívás lesz.

A MÁV-Trakció megkezdte a mozdonypark korszerűsítését, igaz, ez egyelőre a villamos mozdonyokra korlátozódik, de a beszerzésnél már szerepet kap az energiafelhasználás hatékonysága<br>(képek: Kemsei Zoltán)

Szálljunk le a vonatról, és lépjünk ki a Keleti pályaudvar csarnokából. A déli oldalon jobbára troliba botlunk, nem mai darab, de legalább nem olajtüzelésű. (Más lapra tartozik a hazai elektromosság előállításának módja.) Az északi és nyugati oldalon azonban rendszerint a trolival egyidős Ikarusok a leggyakoribb vendégek, amelyek egy kiadós gyorsítás során kékes fellegben úsznak. A buszállomány sok nagyvárosunkban, de a helyközi közlekedésben is kritikus állapotban van. A főváros tűzoltás jelleggel és hosszú távon egyaránt igyekszik megoldani a problémát, de a hazai viszonyokat figyelembe véve is megfizethető és hatékony alternatíva a dízelüzemű buszok kiváltására egyelőre nincs, legfeljebb a korszerűbb, kisebb károsanyag-kibocsátású járművek segíthetnek – ez éppúgy igaz a Volán- és a vidéki helyi közlekedési társaságokra is, mintát ebből a szempontból talán Debrecen adhat egységes, modern járműparkjával.

Összességében átgondolva, bár a koncepció még formálódik, Magyarországnak most sem lesz könnyű lépést tartani: néhány év alatt próbálunk behozni több évtizedes lemaradást.

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Magyar tulajdonba került a Dunakeszi Járműjavító Kft.

iho/vasút   ·   2022.06.29. 15:00

A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. megszerezte a TMH International AG tulajdonrészét a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t birtokló TMH Hungary Invest Zrt.-ben, ezzel a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű vállalat teljes egészében magyar tulajdonba került.