Hurok, végállomás!
A városfejlesztés Kelenföldet, Lágymányost (a mostani Újbudát) sokáig mostohagyerekként kezelte. A mai Bartók Béla út és Fehérvári út kereszteződését névtelen közterületként tartották nyilván, egészen az 1920-as évek közepéig. Akkor tudatos várostervezés során nyerte el mai arcát a környék: a Körtéren kívül a Kosztolányi Dezső tér, a Fehérvári út–Dombóvári út kereszteződése, az Irinyi József–Karinthy Frigyes utak elágazása mind-mind köröndszerű kiképzést kapott.
Az előző századforduló táján azonban csupán a Lágymányosi Dohánygyár hatalmas tömbje terpeszkedett a közelben, habár villamos (a mai 49-essel megegyező útvonalon, Károly kaszárnya–Kelenföldi pályudvar között) 1898. december 28-tól, a HÉV (Szent Gellért tér–Budafok között) 1899. szeptember 20-tól keresztülment a területen.
A háborús idők dacára a negyvenes évek elején komoly fejlesztésekbe fogott a főváros. Ekkoriban emeltek töltésre több, belterületi vasútvonalat (Kelenföld, Kőbánya, Körvasút), városi közlekedési csomópontokat (Széll Kálmán tér, Pasaréti tér) alakítottak ki. Az 1929-től Horthy Miklós nevét viselő Körtéren 1912 óta ugyan létezett egy kisebb hurokvágány, 1928-tól a Villányi úton, 1937-től a Verpeléti (Karinthy Frigyes) úton is elindult a villamos, igazi csomópontnak mégis 1942. december 26-tól számíthatjuk. Ekkor épült fel a jellegzetes gombaépület, jegypénztárral, áramátalakító teleppel, a járművezetők tartózkodójával, körülötte kettős hurokvágányon fordult a HÉV és annak betétjárataként hol Albertfalva kitérőig, hol Budafok, Forgalmi telepig közlekedő villamos.
A következő nagy változásra húsz évet kellett várni. 1962. december 31-én elment az utolsó, zöldre festett HÉV-szerelvény a Körtérről (amely 1945-ben Horthy Miklós helyett Móricz Zsigmond nevét kapta), a nagytétényi járatot a 43-as, a budaörsit a 41-es villamos helyettesítette. Ez az állapot egészen 1972. december 31-ig állt fenn, ezután a hurokvágányt hosszú ideig csak ideiglenes visszafordításokra használták, egyedül az 1983-ig közlekedő éjszakai 43-as villamos fordult meg itt. A Fehérvári út emblematikus járata, a 9-es villamos 1986. november 1-jén szűnt meg, a forgalmas útvonalon a kiesett kapacitás pótlására csak 1993. május 30-tól járt ismét a Körtérre a 41-es Kamaraerdőtől.
A hurok fölött a vészharangot a kétezres évek elején kondították meg. Ekkorra már szép apránként elbontottak több csatlakozóvágányt, a „mindenhonnan mindenhova” átjárhatóság rég megszűnt. A 41-es villamosoknak új végállomást építettek 2002-ben félúton a Körtér és a Bocskai út (a mai Újbuda központ) között, a hurkot hatvanéves korában nyugdíjba küldték. A csúfondárosan Körtér-Rendezőnek is nevezett végállomás a 41-es elsorvasztását jelentette volna: az orvosi rendelőbe vagy a szemben levő postára igyekvőkön kívül senkinek nem felelt volna meg. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) az első pillanattól kezdve keményen harcolt eme semmire sem jó végállomási megoldás ellen, A mellékelt linken a civil szervezet munkájának összefoglalóját olvashatjuk.
A négyes metró átadása a távoli ködbe vész, villamosvégállomásként a Körtér talán soha nem jön majd számításba – kivéve a 6-osok Karinthy Frigyes úti, vakon, vágánykapcsolatok nélkül végződő fejállomását. A tervezett, és politikai harcoktól nem mentes Budai fonódó hálózat új összeköttetéssel számol a Villányi és a Fehérvári út között, de a gombaépület sorsáról még mindig nem döntöttek, bár tervek tucatjai születtek az utóbbi években.
