Lettország: még nem jött el az ideje a széles nyomtávú vasút átalakításának

Az EU szerint minden uniós tagállamnak össze kell állítani egy tervet a normál nyomtávra való átálláshoz, ez viszont a balti államokban ellenállásba ütközik.

A nemrégiben kinevezett lett közlekedési miniszter, Jānis Vitenbergs az uniós közlekedési miniszterek javaslatával kapcsolatban nyilvánvalóvá tette: az átalakítás nem tud megvalósulni EU-s források nélkül, ráadásul jelenleg még nem is megfelelő az idő az 1524 milliméteres, széles sínpárok teljes felszámolásához.

Az Európai Bizottság tavaly nyáron állt elő azzal a javaslattal, hogy minden új vasúti összeköttetést úgy kell kiépíteni, hogy az már a szabványos európai normál nyomtávú transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként üzemeljen. Az uniós közlekedési miniszterek december elején arról döntöttek, hogy minden érintett uniós tagállamnak 2025-re vagy 2026-ra be kell mutatni egy átalakítási tervet. Lettország viszont úgy véli, uniós segítség nélkül ez nem jöhet létre.

A korábbi lett közlekedési miniszter, Talis Linkaitski emelte a TEN-T-projekt szerepét a hálózat hiányzó szakaszainak megvalósításához megfelelő beruházások garantálásában, azonban a más tagállamoktól érkező segítség fontosságát is kihangsúlyozta. Szerinte a rendelkezésre álló uniós források nem elegendőek az ambiciózus környezetvédelmi célok és a közlekedési hálózat infrastrukturális követelményeinek teljesítéséhez. Vitenbergs viszont ennél is tovább ment: amellett, hogy jelentős pénzügyi segítségre van szükség az EU-tól a tervek megvalósításához, az 1524 milliméteres rendszerű vágányok felszámolása inkább problémás lehet, mint előnyös.

Lettországban, Litvániában és Észtországban elsősorban széles nyomtávú vágányok futnak. Ezt a rendszert még a szovjet időkben építették ki, amikor a három balti ország a Szovjetunió tagállama volt. A széles vágányokat azóta is használják, mivel a balti államok, Fehéroroszország (Belarusz), valamint Oroszország közötti kereskedelmi útvonalak és kapcsolatok valószínűleg a jövőben is a régió gazdaságainak legnagyobb részét fogják kitenni.

Vitenbergs szerint az európai vasúthálózatba való integrációról több mint tíz éve, a Rail Baltica óriásprojekt elindításával született döntés, mivel az már a szabványos normál nyomtávú vágányokkal épül ki. A szakember kihangsúlyozta: a teljes hálózat 1435 milliméteresre történő átalakítása eurómilliárdokat emésztene fel, melyet nem bír el a lett gazdaság, az államkasszából történő finanszírozás gyakorlatilag lehetetlen. Az EU-tól viszont eddig még nem jelezték, hogy miként támogatnák a beruházást.

A közlekedési miniszter egyértelművé tette az 1524 milliméter nyomtávú vasútvonalak jövőjét az országban: még ha teljes mértékben át is venné a normál rendszert Lettország, egyhamar biztos nem számolják fel a széles vágányokat. A legmeggyőzőbb magyarázat erre az, hogy többek között Ukrajna is ezt a rendszert használja, és a háborút követően valószínűleg Lettország is jelentős szerepet kaphat az újjáépítésben. A lett kikötők és vasúthálózat készen áll az építőanyagok és számos más áru Ukrajnába történő szállításához – számol be a Rail Freight.

(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: railfreight.com)