Nem kaphatnak gépet, alkatrészt az orosz légitársaságok nyugatról

A háború következménye a várható tiltás, a nagy orosz társaságok flottája jelenleg is túlnyomórészt amerikai, európai és kanadai gyártmányokból áll.

A rendkívül kemény szankciók Oroszország ellen az Unió részéről a legkonkrétabban talán a repülőgépipart érintik. Még nem lépett életbe a döntés, de feltételezhető, hogy például az Ural Airlines vadonatúj A321neója, amit a napokban adtak át, egyike lesz egy ideig az utolsó gépeknek, amelyeket orosz légitársaságok forgalomba állíthatnak.

Amikor Ursula von der Leyen bejelentette az Európai Bizottság döntését, amit a parlamentnek még jóvá kell hagynia, azt mondta, Oroszország jelenlegi kereskedelmi repülőgép-flottája háromnegyed részben európai, amerikai és kanadai gyártmányokból áll. A szankciók tehát „csökkenteni fogják az orosz gazdaság kulcs-ágazatát, és az ország kapcsolatrendszerét” – mondta, ami nem is csak a gépekre, hanem az alkatrészekre, légiközlekedési felszerelésekre is vonatkozó tilalomra utalt.

Az Aerotime három vezető orosz légitársaság flottaadatait gyűjtötte ki. Az Aeroflot száznyolcvanöt gépe közül száztizenhat Airbus és ötvenkilenc Boeing gyártmány, csak tíz hazai (Szuhoj S100). Az S7 – Siberia százöt gépe közül negyvennyolc A320-as, tizenhat A321-es, három 319-es, huszonegy Boeing 737-es és tizenhét Embraer ERJ-170-es. Utóbbi azért eshet a korlátozások alá, mert amerikai hajtóművekkel repül. A már említett Ural mind az ötvenhárom gépe Airbus-termék. Az európai és amerikai keskenytörzsű típusok orosz versenytársa (MSz-21) még nem jutott túl a fejlesztés fázisán, teszi hozzá az összefoglaló.

Az orosz Airbus- és Boeing-rendelésállományról kevés az összefoglaló adat, a képalkotást nyilván az is zavarja, hogy a gépek jelentős részénél nem az illető légitársaság, hanem valamely lízing-cég szerepel megrendelőként, ezért ad inkább eligazodást a forgalomban álló típusok megoszlása. Az biztos, hogy az Aeroflot rendelési listáján jelenleg tizenhat szélestörzsű, nagy hatótávolságú A350 szerepel, az S7 tizenhárom, az Ural pedig tizennégy Boeing 737 MAX leszállítására vár. Amihez azt kell hozzátenni, hogy Oroszország, Kínához hasonlóan, még mindig nem állította vissza ennek a típusnak a repülési engedélyét.

Az Airbus egyébként tavaly ősszel kifejezetten arról beszélt, hogy szeretné orosz piacát bővíteni. A gyártó legutóbbi, 2040-ig szóló előrejelzése a FÁK-államok számára együttesen 1440 új repülőgépre vonatkozó igényt jelez.

Máskülönben viszont van azért kölcsönösség is a történetben, Oroszország az egyik legfontosabb ellátó az egyik legfontosabb repülőgépgyártási alapanyag, a titánötvözetek dolgában, és az európai gyártónak vannak orosz beszállítói is, amelyek különféle részegységeket gyártanak a gépeihez. Titánötvözeteket használnak a repülőgép-részegységek, sárkányok teherviselő elemei, futóművek gyártása mellett a hajtóművek elkészítéséhez is. A Safran, a CFM-hajtóművek francia partnere máris sietett bejelentetni, hónapokra elég a készlete ebből a sorsdöntő alapanyagból.  

Nehéz megjósolni, meddig tartanak a tiltások és milyen hatással lesznek a nagy gyártókra, de az gyanítható, hogy egyiket sem fogja rövid úton földre vinni az előállt helyzet, mert a rendelési listák még a szélestörzsű kategóriában is jónéhány évre előre bőven adnak tennivalót a számukra. De az nem kizárt, hogy lesznek olyan repterek, ahol némiképp megint megszaporodnak a „fehér farkú”, legyártott de át nem vett gépek.

Egyébként orosz relációban ez nem jelent sok újdonságot, igaz, korábban inkább az orosz társaságok gazdasági bajai okozták, hogy nem tudtak átvenni nekik készült gépeket. Így lesz egyébként a következő években az amerikaiak állami VIP, ha úgy tetszik, Air Force One gépei azok a 747-8-asok, amelyeket eredetileg a ma már nem is létező orosz Transaero számára szereltek össze, és évekig parkoltak szintén semleges fehér festéssel.   

Az orosz légiközlekedés másik fontos tényezője a lehetséges légi útvonalak alakulása, az Egyesült Királyság az első volt, amely bejelentette a maga zárlatát, és Lengyelország helyezte kilátásba, hogy teljesen kitiltja légteréből az orosz tulajdonú vagy használatban lévő gépeket, a brit döntésre Oroszország hasonló lépéssel válaszolt. De ebben az ügyben napról napra változik a helyzet, úgyhogy későbbre tervezünk légtér-összefoglalót.