Száz százalékban magyar tulajdonba kerülhet a GYSEV?

Lázár János szerint a magyar állam lát fantáziát abban, hogy felvásárolja az osztrák állam részesedését a vasúttársaságban. Az osztrák Strabag 6,1 százalékára is tettek ajánlatot.

Az építési és közlekedési miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában való meghallgatásán többek között a közlekedésfejlesztési tervekről is beszámolt. Lázár elmondta: a kormány a kötöttpályás közlekedést szánja a magyar közlekedéspolitika főszereplőjének, de ez nem autóellenességet jelent – írja a Telex.

A kormány tárgyalásokat folytat a következő tíz év vasúti beruházásairól, melyekre összesen 6500 milliárd forintot költenének. 1500 milliárd forintos uniós forrással számolnak, ehhez az összeghez viszont jelenleg nem fér hozzá a kormány, mivel az EU visszatartja. A fennmaradó 5000 milliárdból háromezret költenének a vasútvonalak építésére és fejlesztésére, 2000 milliárdból pedig mozdonyokat, motorvonatokat és személykocsikat vásárolnának. Lázár szerint ehhez „gigantikus pénzbevonás kell”, amiről már tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A vasút lesz priorizálva, vagyis a Volánt a MÁV alá fogják szervezni: a buszoknak az lesz az elsődleges feladata, hogy a vonatokhoz vigye az utasokat.

A miniszter elmondta: a kormány lát fantáziát abban, hogy a jelenleg 65,6 százalékban a magyar állam tulajdonában álló Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV/Raaberbahn) az osztrák állam birtokában lévő 28,2 százaléknyi részvényét, sőt, az osztrák Strabag részvényeit is meg akarják szerezni. Lázár szavai szerint hiába a magyar állam a többségi tulajdonos, az osztrákok „vannak felül”, a magyar fél „balekként alul van”, ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Lázár a magyar tulajdonosok kezdeményezésére november elején azonnali hatállyal, indoklás nélkül elbocsátotta a GYSEV osztrák kirendeltsége, a GYSEV-Raaberbahn vezérigazgató-helyettesét, Hana Dellemant, aki 2017 óta töltötte be a posztot. Az építési és közlekedési miniszter kedden tárgyal az osztrák közlekedési miniszterrel Budapesten a kialakult helyzetről.

Lázár kiemelte: a vasút priorizálása nem autóellenességet jelent. A közútfejlesztési tervekkel kapcsolatosan elmondta: a minisztérium jelenleg 525 milliárd forintért tizenegy, elsősorban ipari parkokhoz kötődő útfejlesztést tervez. Mohácsnál egy új Duna-híd fog épülni 300–320 milliárd forintért, az M49-es autóutat a magyar–román határig, Csengerig hosszabbítják meg, az M4-es autópálya pedig el fogja érni Karcagot – Varga Mihály pénzügyminiszter az alföldi mezővárosból származik.

Az egyik cél, hogy a gyorsforgalmi utakat érintően pár éven belül a mostani hétmillióról nyolc és fél millióra emelkedjen azoknak a száma, akik a lakóhelyükről húsz perc alatt elérnek egy gyorsforgalmi utat, maximum fél órán belül pedig mindenki hozzáférjen a gyorsforgalmi úthálózathoz. Ezen utaknak azonban már csak egy részét üzemelteti a magyar állam: a több mint 1200 kilométernyi autópálya kezelését tavaly szeptemberben 35 évre koncesszióban szerezte meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. (MKIF).

A minisztérium a KRESZ-hez is hozzá fog nyúlni: Lázár szavai szerint „a KRESZ-t nem toldozgatni-foltozgatni kellene, hanem teljesen újra kell írni”. Ezen már dolgozik is a kormány: az új szabályozás 2025 végén vagy 2026 elején léphet érvénybe. Az új szabályok az egyre nagyobb mértékben terjedő elektromos rollereket is érintik majd, melyek közlekedését a KRESZ jelenleg nem szabályozza. A rollerek sebességét 25 kilométer per órában fogják korlátozni, ezen tempó felett közlekedési eszköznek minősül majd és szigorú KRESZ-szabályok fognak rájuk vonatkozni.

(Nyitóképünkön a GYSEV egyik Flirt motorvonata halad. Fotó: Vörös Attila)