A kazah nemzeti vasút KTZ és a kínai hsziani szárazkikötő közös beruházásának célja egy, az e-kereskedelmet kiszolgáló létesítmény létrehozása.
Teljes egészében megnyitották a forgalom előtt Bihar és Kolozs megyei turisztikai látványosságait összekötő, európai uniós alapokól korszerűsített utat.
Az ország északi részén futó, 1839 kilométeresre tervezett korridor 1337 kilométernyi szakaszán november elsejétől haladhatnak végig a tehervonatok.
A CPK részét jelentő beruházás engedélyeinek megszerzését az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül finanszírozhatják.
Hiába a várakozás, október 23-a helyett legkorábban majd csak november végén lehet felvenni a személyforgalmat Szeged és Szabadka között. Az ok: nem működik megfelelően a röszkei biztber. Időközben reagált a MÁV is.
Visszatérhettek a buszok, miután a vizsgálatok azt igazolták, hogy biztonságosan használható az építmény.
Az Európai Bizottság 61 millió euróval támogatja a Gdynia–Słupsk szakasz korszerűsítését, a 2014–2020 közötti kohéziós alapokból finanszírozva.
Megépülte után a magyarországi M44-es úthoz Nagyszalontánál kapcsolódik.
Új Manhattan-tervet dédelget a Nagy Alma: a tíz stratégiai kezdeményezésből álló program célja a helykihasználás optimalizálása, a dugók csökkentése, a közlekedésbiztonság fokozása és a fenntartható gyakorlatok elősegítése.
Öt közlekedésfejlesztési projektet tervez a kormány a katonai mobilitás támogatására, jelent meg a Magyar Közlönyben.
Fotóriporterünk hajnal óta Budaörsön figyeli és fotózza a Biatorbágy és Szárliget közötti pályafelújítás első napjának eseményeit.
Sikeres teszteket hajtott végre a lengyelországi Nevomo, melynek megoldása forradalmasíthatja a vasúti ágazatot, egyesítve a hagyományos vasúti rendszereket az olyan ultramagas sebességű technológiákkal, mint a hyperloop.
Az állam nagysebességűvasúti hatósága, a CHSRA hat, 355 kilométer per órás sebességre képes villamos motorvonatra írt ki közbeszerzést.
A 2027-ig megvalósítani tervezett beruházásokról a szerb elnök Aleksandar Vučić számolt be nemrég.
A klímaváltozás elleni küzdelem a 21. század egyik legnagyobb kihívása. Egyre gyakoribbá válnak az extrém időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok és az árvizek, így az infrastruktúra-kezelőknek is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez.
