Dolgozhat a kisvakond a cseh–német határon

A huszonhat kilométeres nagysebességű vasúti alagút 2039-re készülhet el.

A DB Netz és a Správa železnic kiírták a Drezda–Prága nagysebességű vasútvonalon tervezett huszonhat kilométer hosszú alagút tervezési szolgáltatásaira irányuló közbeszerzési pályázatot. A dokumentáció várhatóan 2020 és 2024 között készülhet el. A kiírásban többek között az is szerepel, hogy maga az alagút, amely a cseh-német határon húzódó Érchegység gyomrában épülne meg, 2039-re készülhet el.

A Drezda–Prága nagysebességű vasútvonal 26 kilométer hosszú alagútját a német szabályok szerint tervezik és építik meg, erről még 2018-ban egyezett meg egymással a cseh és német illetékes tárcavezető. Az új nagysebességű vasútvonalnak köszönhetően egy órára csökkenne a menetidő a szászországi tartományi főváros és a cseh főváros között. A projekt egy másik hozadéka, hogy nagyban tehermentesítené az Elba-menti vonalszakaszt Észak-Csehországban, ami már most is túlterhelt.

A cseheknél elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, miszerint a magas költségek ellenére gazdaságilag megéri, mert több irány esetében is jelentős menetidőcsökkenést hoz. A számítások szerint a cseh oldalon 198 milliárd koronába (2 673 milliárd forint) kerül az építkezés, a német oldalon pedig 32 milliárd korona, azaz 432 milliárd forintnyi összeggel számolnak. A tanulmány a Drezda és Prága közötti nagysebességű vonalon kívül több más új vasútvonalat is tervezett, például Prága közelében, vagy egy Most felé kiágazó vasutat is.

A Prága–Ústí nad Labem közötti szakasz megtétele nagysebességű vasúton fél óra lesz, ma ez 1 óra 11 perc, de például Prága és Lípa között a mostani 2 óra 15 perc helyett 1 óra 25 percre rövidülne a menetidő. A nagysebességű vasút építésének projektjére nemcsak, mint egy egyedülálló és kizárólag Drezdát Prágával összekötő vasúti összeköttetésre tekintenek, hanem egy sokkal komplexebb, regionális jelentőséggel is bíró hálózatot szeretnének rákapcsolni. A vonalvezetés Prága központjából (Balabenka váltókörzet) indulna, Litoměřice város felé vezetne, ahol egy szerteágazó vasúti kereszteződés jönne létre a már meglévő vasútvonalakat is beleszámítva. Innen egy 18 kilométer hosszú alagúton át vezetne a vasút, amelyet a tehervonatok is használhatnának (Kolín és Děčín közötti vasútvonal része lenne). Az alagút Ústí nad Labem városnál érne véget a mai nyugati vasútállomás (Ústí nad Labem-západ) közelében, ahol egy teljesen új földalatti vasútállomást, átszálló terminált építenének. A város után pedig kezdődne a 26 kilométeres alagút, amely az Érchegység gyomrában vezetne, és már a német oldalon érne véget.

A tanulmány javaslata szerint évente körülbelül 20 milliárd korona értékű beruházást kell végrehajtani ahhoz, hogy gördülékenyen épüljön az új vasút, és folyamatosan kellene megépíteni a teljes szakaszt egészen Drezdáig. A nagysebességű vasút valóban európai jelentőségű lenne, hiszen a Prága–Drezda útvonalat 50 kilométerrel megrövidítené, és plusz két vágányt biztosítana a 7. számú transzeurópai korridoron közlekedő tehervonatoknak is, amelyek a folyamatos árufuvarozást biztosítják az északi- és balti-tengeri kikötők, illetve a görögországi és törökországi kikötők között.