Négyoldalú koordinációs tanács a vasúti közlekedés fejlesztésére

A magyar, a török, a bolgár és a szerb közlekedési miniszterek Isztambulban találkoztak a Budapest és Isztambul közötti vasúti infrastruktúra fejlesztése, ezáltal a vasúti árufuvarozás elősegítése érdekében.

Az eseményen magyar oldalról részt vett Palkovics László technológiai és ipari miniszter és Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár, aki Facebook-bejegyzésben számolt be a találkozóról. Az államtitkár szavai szerint vasúti szállítási munkacsoport alakul a vasúti közlekedés felgyorsításának, zökkenőmentessé tételének, a menetidőt elnyújtó, ismétlődő határátlépési eljárások időigényének csökkentési lehetőségeinek vizsgálatára. A tárcavezetők a tanács következő ülésén vitatják meg a vasúti személy- és áruszállítás megkönnyítését célzó javaslatokat.

„Magyarország központi földrajzi helyzetéből nemcsak lehetőségek adódnak, hanem bizonyos mértékű felelősség is következik. Folyamatosan ösztönöznünk kell Európát arra, hogy a Nyugat-Balkán integrációja, a jó kapcsolatok kiépítése közös geopolitikai és -stratégiai érdek.

Ha valaki járt már az M5-ösön, biztosan rengeteg bolgár, szerb és török kamion mellett hajtott el. Ma ebből az irányból, a balkáni útvonalakon a közúti szállítás dominál, amelyet a vízi teherfuvarozás egészít ki Trieszt es más adriai kikötők felé. Az ún. középső folyosóban érintett partnereinkkel ezen szeretnénk változtatni, az Európa és Ázsia között mozgó hatalmas árumennyiségből minél többet vasútra terelni.

Magyarország számára ezért is kiemelten fontos a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés, a hazai szakasz már zajló kapacitásbővítő korszerűsítése 2025-ben elkészül. De folyamatosan szorgalmazzuk a Nyugat-Balkán (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) mielőbbi csatlakozását is a transzeurópai közlekedési hálózatba. Így érhető el, hogy ebben a térségben is az európai biztonsági és átjárhatósági sztenderdek szerint fejlődjön a lehető leggyorsabb ütemben a vasúti hálózat.” – fogalmaz Vitézy Dávid.

A közlekedésért felelős államtitkár kiemelte, az új partnerek alaposan kitesznek magukért. Szerbia például jól halad a Belgrád és a magyar határ közötti vonal felújításával, rövidesen pedig Belgrádtól a bolgár határ felé is elkezdődnek a munkálatok. Bulgáriában is számos projekt zajlik. A törökök legfontosabb eredménye a Boszporusz alatt futó Marmaray vasúti alagút, amely nappal kizárólag a személyforgalmat szolgálja ki, a tehervonatok éjszaka haladhatnak át rajta. Az alagút első ütemét 2013-ban adták át, az Európa és Ázsia közötti kínai tehervonatok 2019-ben vette igénybe először. Folyamatban van a bolgár határig vezető pálya átfogó fejlesztése is. A tervek szerint egy évtizeden belül Budapesttől Isztambulig végig legalább 160 kilométer per órás sebességgel használható pálya áll majd rendelkezésre.

Vitézy szavai szerint a „kormány célja, hogy Magyarország legyen Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központja. E törekvés valóra váltásához a szomszédos országokon, de még az uniós tagállamokon is túlmutató nemzetközi partnerségekre van szükség. A négyoldalú együttműködés lendületes megkezdésével egy újabb jelentős lépést tettünk a magyar gazdaság, a hazai vállalkozások megerősítése, a klímabarát vasút térnyerése érdekében.

Az áruszállítás mellett a személyszállítás is fontos, szerb, bolgár és török partnereinkkel a nemzetközi személyszállítás fejlesztésén is dolgozunk. Célunk, hogy a Budapest–Belgrád vonal elkészültével új személyszállítási kapcsolatok nyíljanak a szerb fővároson túl Görögország és Törökország felé is.”

A találkozón a szerb közlekedési miniszter Tomislav Momirović elmondta: első alkalommal jött létre négyoldalú találkozó a magyar, a bolgár és a török kollégákkal egy olyan tanács és munkacsoport létrehozása érdekében, mely minden infrastrukturális beruházást figyelemmel kísér, elsősorban a vasúti szektorban.

Törökország közlekedési minisztere, Adil Karaismailoğlu kiemelte: a partnerek célja, hogy regionális és globális szinten is logisztikai vezetőkké váljanak, ebben az Új Selyemút Középső Korridorja jelentős szerepet fog játszani. A munkacsoport az EU céljaival összhangban a vasúti infrastruktúrával és a zöld közlekedéssel fog foglalkozni, igyekszik majd gyors döntéseket hozni és azokat még gyorsabban megvalósítani. A miniszter elmondta, céljuk a zöld közlekedéssel kapcsolatos terveik megvalósítása, mely nemcsak e négy ország jövőjét, hanem az egész világéra is hatással lesz. Meg szeretnék szüntetni a közlekedési szűk keresztmetszeteket, továbbá hatékonyabb szállítási hálózatot szeretnének kialakítani.

A szakember úgy látja, hogy Törökország és a balkáni régió egyre inkább az eurázsiai árufuvarozás gerincévé válik. Egyre nagyobb árumennyiség halad a Középső Korridoron, mely az elmúlt időkben az Ázsia és Európa közötti vasúti áruszállítás fő irányává vált. Úgy véli, még ha az Oroszországon keresztül haladó vasúti áruszállítás vissza is tér a háború előtti volumenhez, a Középső Korridor pozíciója erős marad, mivel az kínálja a legjobb tranzitidőket, még a tengeri útvonalakhoz képest is. A négy miniszterből álló négyoldalú tanácsnak, melynek a munkacsoport jelenteni fog, komoly felelőssége van a kereskedelem fejlesztésében és a Középső Korridort használva a hatékonyság javításában. Törökország, Szerbia, Bulgária és Magyarország ebben az összefüggésben működik majd együtt. Miként a Középső Korridor mentén fekvő országok szorosan kooperálnak az útvonal fejlesztése érdekében, a négy partner célja, hogy ezt az együttműködést Európára is kiterjessze.

Az olyan infrastrukturális beruházásokat érintően, melyek közelebb viszik a négy országot egy hatékony vasúti folyosó kialakításához, a nemzetközi integrációra összpontosító Kapikule–Halkali nagysebességű vonal építése tekinthető az első lépésnek ebben az irányban. A török közlekedési miniszter arra számít, hogy a várhatóan még az éven elkészülő vonal koordinálja majd a többi országban zajló fejlesztéseket – jelenti a Rail Freight.

Az akár kétszáz kilométer per órás sebességgel használható vasúti szakasz több okból is különleges beruházás. Egyrészt az Új Selyemút része, melyen Törökország egyre jelentősebb szerepet tölt be mint tranzitország. Másrészt nem kizárólag török projekt, mivel Európa ugyanúgy érdekelt benne. Ennek megfelelően Törökország és az EU beruházási megállapodást kötött: a bolgár határnál fekvő Kapikule és Cerkezkoy közötti szakaszt 25 millió euróval (körülbelül tízmilliárd forinttal) támogatja az EU, az Isztambulig vezető Cerkezkoy–Halkalı szakasz építését pedig a török kormány finanszírozza 278 millió euróból (cirka 113 milliárd forintból). A legtöbb nagysebességű vasúti beruházástól eltérően, melyeket kizárólag személyszállító vonatok használnak, a Kapikule–Halkalı vonal az áruforgalmat is elő fogja segíteni. A török kormány ambiciózus szándéka, hogy a vasúti árufuvarozás piaci részesedését a jelenlegi öt százalékról 22 százalékra növelje 2053-ra. Különböző források szerint a vonalon az áruszállítás a jelenlegi éves 1,53 millió tonnáról 9,6 millióra, az utasok száma pedig 600 ezerről 3,4 millióra fog emelkedni.

(Nyitóképünkön a négyoldalú találkozó egyik pillanata. Kép forrása: railfreight.com)